Papírral fűt

– Az anyagi megfontolások mellett mi szolgáltatta még a motivációt?
– Eredeti szakmám géplakatos, gépésztechnikus, de voltam lakatos is, most 60 évesen munkanélküli vagyok. A kényszer is szülte tehát az ötletet, de a takarékosság és a megújuló energiák fiatal koromtól érdekeltek. Egyébként tudományos körökben az interneten is sokan foglalkoznak a papírbrikettel.
– Akkor miért nem állítanak elő tömeges méretekben?
– Talán azért, mert a szokás nagy úr. A papírt idáig elvitték a MÉH telepre, csak körül kell nézni az országban, látni, hogy rengeteg a hulladék, amit tetemes összegért lehet csak eltüntetni. A másik oldalon viszont ott van sok szociálisan rászoruló, akiknek tüzelőgondját végső esetben az önkormányzatoknak, vagy karitatív szervezeteknek kell megoldania. Ha támogatnák például a papírbrikett ötletét, akkor mindenki előállíthatná a fellelhető anyagokból saját tüzelőjét és még a megsemmisítés költségét is megspórolhatnák. Ezzel rengeteg embernek – akinek az előállításhoz szükséges hely rendelkezésére áll – meg lehetne oldani a fűtési gondjait.
– Az önkormányzathoz fordult az ötlettel?
– Igen, már egy éve, hogy megkerestem a kisebbségi referens Jakab Jánost,  gyűjtse össze a népét, én pedig tudásommal, tapasztalatommal segíteném őket, hogy előállíthassanak papírbrikettet. De nem lett belőle semmi. Azóta sokszor, sok helyen beszélek róla, tudom, hogy másoknak is segítene. Legutóbb Hegedűs Ágota alpolgármester asszonyt kerestem meg, és most úgy tűnik nyitott fülekre találtam, mert azóta keresett meg a Szociális Szövetkezetek képviselője és a Ceglédi Panoráma is.