A Szabadság-téri, megtelt olimpiai sátorban Földi László polgármester köszöntötte a történelmi siker hősét. Elismerése teljes megértésre talált és ütemes tapssal szakították egyszer-egyszer félbe a nem mindennapi alkalom kapcsán. Kiemelte a sportoló szorgalmát, tehetségét, a szakmai háttér felkészültségét és nem utolsó sorban az Ungvári család elévülhetetlen szerepét.
Szinte minden jelenlévő megszorongathatta Miki kezét, készülhettek sorban a közös fotók és persze a rögtönzött, a londoni eseményeket felidéző párbeszédek. A pezsgő mellett az ünnepi torta is az asztalra került.
A himnusz zárta a „hivatalos” részt, ezt az örökre emlékezetes éjszakát. Hajnalodott amikorra a pezsgőtől átázott pólóban, a fáradságról e néhány órára elfeledkező Ungvári Miklós is nyugovóra térhetett.
