Bár a hét eleje elég csapadékosan telt, csütörtökre megjött a várva várt napsütés. Azonban a kedvünk kicsit alábbhagyott, mivel a dachaui koncentrációs táborban jártunk. Mindnyájunkat megérintett az, amit ott láttunk és hallottunk. Megérthettük azt, miért olyan fontos, hogy ide is eljöjjünk, hogy erről is tudjunk. A pénteki nap a partnereinkkel együtt telt, kirándulást tettünk az Alpokba, csodás kastélyokat láthattunk. Voltunk Wieskirche-ben, egy ámulatba ejtő templomban, illetve a Linderhof-ban, ami II. Lajos kastélya volt, ezen a helyen még egy mesterséges barlangot is megnéztünk, amit az uralkodó építtetett. Csodálatos helyeken jártunk, és a napsütés még élvezetesebbé tette kirándulásunkat. A nap végére ugyan nagyon fáradtan, de élményekkel gazdagon tértünk dachaui otthonainkba. A péntek azonban ezzel még nem ért véget, az este folyamán részt vettünk az egyik német lány által szervezett bulin, ahol a partnereink dirndl-ben és lederhose-ban jelentek meg. Jó volt testközelből csodálni ezeket a tradicionális ruhákat, és látni, mennyire természetesen viselkednek benne, csodás hagyomány ez náluk.
A hétvégét mindenki a befogadó családjával tölthette. Közülünk sokan ismét eljutottak Münchenbe, de volt, aki kalandparkban, vidámparkban, esetleg Ausztriában járt. A csöppet sem laza, ámbár mégis szuper hétvége után, a hétfői napon szintén kirándulást tettünk Augsburgba, ahol megismerhettük a kiemelkedő történetű Fuggerei-t, illetve a város nevezetességeit.
Az utolsó napon egy közös reggeli elfogyasztása után elbúcsúztunk vendéglátóinktól abban a reményben, hogy még találkozunk életünk folyamán. Jó barátságok alakultak ki, és az elmúlt napok kiváló alkalmat biztosítottak a német nyelvgyakorlására.
Köszönettel tartozunk német családjainknak a töménytelen szeretetért, amit tőlük kaptunk, s természetesen tanárainknak is, hogy vigyáztak ránk, egy eleinte idegen, bár azt hiszem, 10 nap után már ismerős és barátságos országban. Úgy vélem, mindannyiunk nevében azt mondhatom, egy felejthetetlen és mindenképp páratlan élményben volt részünk!
Csepregi Evelyn 12. b
Kossuth Lajos Gimnázium
