A dombság középpontjában található Bárna felett magasodik a Nagy-kő. Az 520 m magasságú bazaltcsúcsról páratlan kilátás nyílik a tájra. Tiszta időben talán még az Üveghegy, csukott szemmel pedig az Óperenciás-tenger is látható. A leghíresebb palóc, Mikszáth Kálmán szerint „Görbeország” középpontja lehetne a hegyi falu, ahová valóságos zöld alagúton lehet bemenni. Bárnát körülfogják a hegyek, erdők, melyek még a bevezető útját is hosszan elfedik.
Az elmúlt 15 év alatt egész Magyarországot bejárta már a túracsoportunk, szebbnél szebb tájakon, és érdekesebbnél érdekesebb nevű településeken fordultunk már meg.
Ha településnév szépségversenyt rendeznének, én biztosan a szomszéd falura szavaznék. Istenmezeje nevével, és elhelyezkedésével is elbűvöli az embert. Itt található Noé szőlője, ami tulajdonképpen egy kopár homokkő hegyoldal. A különleges alakokat idéző formák nemcsak természetvédelmi szempontból érdekesek, a település egyik legfontosabb legendája kötődik hozzá. A hagyomány szerint Jézus és Péter apostol az istenmezei szőlősdomb alatt gyalogolva megszomjazott, és a gyümölcsszedő asszonyoktól szőlőt kért. Az asszonyok megtagadták kérésüket, erre Jézus kővé változtatta gyümölcsös kosaraikat. Ezeket látjuk ma is a domboldalon. A valóságban a mállott homokkő domboldalon gömbös formában szőlőfürt képződmények keletkeztek. A falun átsétáló turista biztosan egy életre megjegyzi Istenmezeje nevét, hiszen 4 kilométer hosszan a Tarna patak völgyében húzódik a település.
Az itt lakók büszkék palóc származásukra. Sokan még a mai napig megőrizték a hétvégi népviseleten túl a palócos „á”-zást. A környékről származó Reisz András meteorológus ízes beszéde azt hiszem mindenki számára ismerős. Egy idevalósi ismerősöm nem is Zabart mondott, mikor a falujáról volt szó, hanem mindig „Zábár”-nak ejtette. A falu neve talán onnan lehet ismerős, hogy általában itt mérik mindig a leghidegebbet a téli éjszakákon.
Azonban nem csak mi nem tudunk erről a környékről. Jó néhány éve Mátrakeresztesen jártunk, és az egyik barátunknak Mátraszelére vezetett tovább az útja. Mikor megkérdeztünk egy falubéli nénit, hogy merre van Mátraszele, ő kijelentette, hogy ilyen falu márpedig nincs is. Eszünkbe jutott a székely bácsi esete az Állatkertben, mikor meglátta a Zsiráfot, ő is így szólt: „Márpedig ilyen állat nincs is”.
