A II. világháborút követő években a tüzelőhiány miatt sok köztéri fát, jóllehet illegálisan, kivágtak. (Ez történt a Gubody kerttel is.) Az 1946, vagy 1947 év tavaszán indult, ma úgy neveznénk hogy program, a Széchenyi út újrafásítására. Azt, hogy ennek költségeit ki állta azt nem tudom. Amire viszont emlékezem az az, hogy a kivitelezés „fizikai” részét mi, akkori gimnazisták végeztük el. A Széchenyi út Öregtemető-Csengettyűs temető közötti szakaszán volt egy elemi iskola, annak az udvarán volt a sok facsemete lerakva. Néhányad magammal, Nyújtó Feritől kaptunk ott egy rövid eligazítást, és ennek megfelelően ezeket megmetszettük az ültetéshez. A többiek azután innen elvitték és elültették azokat. Ezek a fák így legfeljebb 70 évesek lehetnek.
A cikkükben a Rákóczi úti fasor 100 éves koráról írnak. Az én emlékeim a Széchenyi útihoz kötődnek. De miért különbözött volna a két fasor sorsa egymásétól.
Hozzászólásommal nem kívánok vitát indítani, csak mint szerény adalékot szeretnék átadni.
Tisztelettel: Orosz Endre
