Január 15-én nyílt meg a ceglédi Kossuth Múzeumban, a szentendrei Ferenczy Múzeum, a váci Tragor Ignác Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeuma és az esztergomi Balassa Bálint Múzeum régészeti vándorkiállítása. Reznák Erzsébet múzeumigazgató köszöntötte a vendégeket, a kiállítást Rajna András, a Ferenczy Múzeum régészeti igazgatóhelyettese nyitotta meg. Rácz Tibor Ákos régész, a kiállítás kurátora mutatta be a rendezvényen megjelenteknek a kiállítás anyagát.
A Dunakanyar – azaz a Dunának a Börzsöny és a Pilis közt kanyargó szakaszát, és ennek közvetlen környezetét magába foglaló meghatározás – modern földrajzi fogalom. A folyó és a hegyek által alkotott természetföldrajzi egység középkori elődeink számára nem a táj különlegessége, hanem az itt koncentrálódó politikai hatalom és fejlett urbanizáció révén vált alapvető fontosságúvá. Az Árpád-kori Magyarország városias településeinek jelentős része a Duna mentén alakult ki. A hajózást, kapcsolattartást, távolsági kereskedelmet, halászatot lehetővé tevő folyó volt országunk egyházi és világi közigazgatási központjainak létrejöttét meghatározó legfontosabb településformáló erő. Esztergom, Visegrád és Vác kialakulásához, fejlődéséhez különböző tényezők és történeti események járultak hozzá. Életútjuk egymással összefonódott, bár jogállásuk és népességük összetétele eltérő volt, és virágkoruk is más-más korszakra tehető. A kiállítás Magyarország középkori hatalmi központjának kialakulását és a török kort lezáró visszafoglaló háborúkig tartó színes életét mutatja be három eltérő arculatú, középkori város legjelentősebb történeti-régészeti és művészeti emlékeinek segítségével. A kiállítás február 17-ig látogatható hétfő kivételével naponta 9-17 óráig.
