Évszakzavar március közepén

Az akkori „gyorsreagálású hadtestet” a lovas huszárok jelentették, akik például a tápióbicskei csatában bizonyították ütőképességüket. De ha városunk történelmét nézzük, az egyik legfontosabb eseményre vasúton érkezett Kossuth Lajos 1848 szeptemberében, hogy elmondhassa híres toborzó beszédét. Ha már Kossuth és közlekedés, akkor nem szabad megfeledkeznünk az általa legnagyobb magyarnak nevezett Gróf Széchenyi Istvánról sem. A Batthyány kormány Közmunkaügy és közlekedési minisztere volt az, aki meghonosította a lóversenysportot hazánkban, valamint a gőzhajózást mind a Dunán, mind a Balatonon. A közlekedés szempontjából kiemelkedő és egyedülálló Lánchíd Budát és Pestet kötötte össze, de az országban az első, állandó Duna-híd volt. Az időjárás most nem tette lehetővé azt, hogy szabadtéri ünnepségek alkalmával tisztelegjünk nemzetünk nagyjai előtt. Sokakat kellemetlenül érintett, hogy járhatatlanná váltak az utak, a közlekedés gyakorlatilag megbénult, sok ezer ember számára megkeserítve ezzel az ünnepet. Gondoljunk azokra az elődeinkre, akik 165 éve ezen a napon tettekkel, önfeláldozó módon fejezték ki szabadság iránti vágyukat egy nép, egy nemzet, egy cél érdekében. Jussanak eszünkbe ilyenkor a gyalogos katonák, a lóháton vágtázók, az ágyúkat vontató közlegények, a szekérháton csatába igyekvő szabadságharcosok, de ne feledkezzünk meg az őket irányító kiváló tábornokainkról sem.