– Milyen eredményeket tud felmutatni a két évtized alatt?
– Volt néhány fontos momentum, ami meghatározta a munkánkat. Ilyen volt szívügyem a Szőkehalmi kúria megmentése, ami sajnos azóta is pusztul, viszont tartottunk egy sikeres vadásznapot a helyszínen, ahol rendbetettük az egyik szárnyat, azóta az is az enyészeté lett. Mégis szép emlék! Említhetném az első Szent Hubertus misét is, ahol… először tartott szabadtéri misét, nagy élmény volt. Számtalan vadászvendége volt a társaságnak az évek alatt a világ minden tájáról, akik mind jó érzéseket őriznek Ceglédről. Úgy érzem munkánk mérlege mindenképp pozitív volt.
– Az új elnök mi alapján lett megválasztva?
Földi Pál, fóti lakos, de régi tagja a társaságnak. A rátermettség és a lelkesedés voltak a legfontosabb kritériumok, hiszen a vadászok vezetője nemcsak a természetért, a vadért, de még a vadásztársaiért is felel. Pali lelkes ember, remélem ennek jótékony hatása lesz az egyesületi életre. Pozitív hozadék az is, hogy nem ceglédiként sok ismeretséget és vendéget hozhat a városba.
– Sokan azért mondanak le egy-egy társadalmi, önkéntes tisztségről, mert erejüket új területek, kihívások felé irányítják. Ez az ön esetében is így van?
– Valóban. A mai világ nem kedvez a sokrétűségnek, a figyelem megosztásának. Összpontosítani kell az erőket, ez történik most is. Nagyon sok közösségi kezdeményezést szeretnék még véghezvinni. A Duo Galériában is tapasztalom, hogy a művészettől, képzőművészettől elfordultak az emberek, mindenki egy kicsit befelé fordul. A művészetnek feladata az is, hogy megnyissa az emberek bezártságát, hogy több egymásra figyelés legyen. Kiállításokkal, közösségi programokkal szeretnék, nem tömegeket, de kisebb és több csoportot odavonzani a művészethez.
