A szén-monoxid-mérgezés legtöbbször a tüzelő-, fűtő-, és egyéb berendezések (páraelszívó, kandalló) helytelen használatára, a karbantartás és ellenőrzés hiányára, vagy a helyiségek nem megfelelő szellőztetésére vezethető vissza. Éppen ezért különös jelentősége van a kémények rendszeres ellenőrzésének. A nehezen észlelhető színtelen és szagtalan szén-monoxid ugyanis jellemzően a tüzelőberendezésen vagy a nem megfelelően működő kéményből áramlik vissza a helyiség légterébe. Kerülhet mérgező gáz a lakótérbe nem kellően tömített kályhából, kandallóból, füstcsőből, kazánból, vagy az elszennyeződött fürdőszobai „átfolyós” vízmelegítőből is.
Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő, fűtő berendezést használjunk, ezt szakembernek kell beüzemelnie és javítania. A kémény állapotát előírt időszakonként – gázüzemű berendezés esetén évente, szilárd és olajtüzelésű berendezés esetén félévente – ellenőriztessük. A gázkészüléket (kazán, bojler, konvektor) is évente vizsgáltassuk felül. Hasznos lehet a szén-monoxid-érzékelő készülék használata, egy megfelelő eszköz életet menthet. Ezek azonban nem helyettesítik a rendszeres karbantartást, felülvizsgálatot!
Tanácsos kikérni szakember véleményét szag- és páraelszívó vásárlása, kandalló és minimális légáteresztő képességű nyílászárók beépítése esetén. Lehetőség szerint használjunk a lakószobában légbevezetőt, a vizes helységekben (WC, fürdőszoba, konyha) légelvezetőt, így biztosítható garantáltan a megfelelő mennyiségű és minőségű levegő.
A kazánnal, főként vegyes tüzelésű kazánnal felszerelt ingatlanban a kémények ellenőrzése mellett érdemes átvizsgáltatni magát a berendezést is (vízkőlerakódás, biztonsági szelep működőképessége, csapok, szelepek állapota, vegyes tüzelés esetén huzatszabályzó állapota stb.). Mindezeken túl ügyelni kell a tüzelőanyag tárolására is, biztosítsuk a megfelelő távolságot a tüzelő, fűtő berendezés és az éghető anyag között. A kazán közelében felhalmozott éghető anyagokat távolítsuk el.
