Az albertirsai Kőhalmi Jánosné (67) édesanyja halála után mindent rendben kifizetett, ám volt egy tétel, ami kiverte nála a biztosítékot: az urnahely előkészítése. Ez ugyanis 15 ezer forint, ami körülbelül 250 forintos percdíjat jelent.
Így aztán élettársával nekiláttak, hogy szociális alapon maguk emeljék ki a szükséges nyolclapátnyi földet, ám ekkor az albertirsai Evangélikus Temetőt üzemeltető Szigü Kft. temetőgondnoka kihívta a rendőrséget a Kati néninek (†90) sírt ásó családra.
– Sokalltam, hogy ugyanannyit kértek a harminccentis urna helyéért, mint egy koporsós temetésnél kiásandó két köbméter földért. Hatezret fizettem így is a ravatalozó használatáért, pedig a helyiséget ki sem nyitották, csak egy asztalt öt székkel kitettek az épület elé, még a lehullott avart sem seperték el alóla. Szóval nem kértem és nem is fizettem ki az ásást. Pista, az élettársam elkezdte ásni édesapám sírja oldalában a gödröt a mama urnájának. Akkor jött cirkuszolva a temető gondnoka leállítani: ezt nem lehet! Amikor tovább ástunk, kihívta a rendőrséget. Ők közölték, hogy igazolni kell magunkat, ha ellenállok, elvitetnek a pszichiátriára – mondta most is feldúlva Erzsébet, akinek édesanyja még életében 2020-ig kifizette a párjával közös sírhelyet. – Az anyukám becsületes parasztasszony volt, mindenki ismerte, nekünk sem volt dolgunk soha a rendőrséggel. Most pedig találgatják, hogy milyen bűncselekménybe keveredhettünk, hogy anyukám temetésére is utánunk jöttek a rendőrök – zokog Erzsike, aki képtelen feldolgozni a kegyeletsértést.
Erzsike sokallta, hogy pár perc földlapátolásért fizessen, ezért élettársa, István látott munkához
– A rendőrségre az albertirsai temető gondnoka tett bejelentést a temetőben kialakult nézeteltérés miatt. A rendőrök jogi felvilágosítást adtak, de eljárás nem indult, mivel sem szabálysértés, sem bűncselekmény nem történt – tájékoztatott a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság.
Scherer Zsuzsa Blikkben megjelent írása teljes terjedelemben itt olvasható…
– Sokalltam, hogy ugyanannyit kértek a harminccentis urna helyéért, mint egy koporsós temetésnél kiásandó két köbméter földért. Hatezret fizettem így is a ravatalozó használatáért, pedig a helyiséget ki sem nyitották, csak egy asztalt öt székkel kitettek az épület elé, még a lehullott avart sem seperték el alóla. Szóval nem kértem és nem is fizettem ki az ásást. Pista, az élettársam elkezdte ásni édesapám sírja oldalában a gödröt a mama urnájának. Akkor jött cirkuszolva a temető gondnoka leállítani: ezt nem lehet! Amikor tovább ástunk, kihívta a rendőrséget. Ők közölték, hogy igazolni kell magunkat, ha ellenállok, elvitetnek a pszichiátriára – mondta most is feldúlva Erzsébet, akinek édesanyja még életében 2020-ig kifizette a párjával közös sírhelyet. – Az anyukám becsületes parasztasszony volt, mindenki ismerte, nekünk sem volt dolgunk soha a rendőrséggel. Most pedig találgatják, hogy milyen bűncselekménybe keveredhettünk, hogy anyukám temetésére is utánunk jöttek a rendőrök – zokog Erzsike, aki képtelen feldolgozni a kegyeletsértést.
Erzsike sokallta, hogy pár perc földlapátolásért fizessen, ezért élettársa, István látott munkához
– A rendőrségre az albertirsai temető gondnoka tett bejelentést a temetőben kialakult nézeteltérés miatt. A rendőrök jogi felvilágosítást adtak, de eljárás nem indult, mivel sem szabálysértés, sem bűncselekmény nem történt – tájékoztatott a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság.
Scherer Zsuzsa Blikkben megjelent írása teljes terjedelemben itt olvasható…
