Ha valaki foglalkozása, üzleti tevékenysége során minden szabályt betart, akkor is felelős a tevékenységével okozott károkért, jelen esetben a trágyabűz zavaró hatásáért. Különösen akkor, ha van lehetőség ennek megszüntetésére. Mózes úr hiába hivatkozik arra, hogy a termőföld trágyázását milyen körülmények között szabad és lehet végezni, mert ő nem a földjét trágyázza, amit évente egyszer szoktak végezni, tavasszal vagy ősszel, a termesztett növénytől függő időben, hanem ő a sertéstelep melléktermékét akarja eltüntetni, egész évben, folyamatosan. A sertéstelepe illetve a trágya bűzével aránytalanul nagy kellemetlenséget okoz sok ezer embernek, amire tanú az a sok száz, vagy több ezer ember, aki aláírta a tiltakozó ívet.
Mózes úr téved, hogy 38 ezer embernek el kell viselni a trágyabűzt, mert ő meg akarja takarítani a trágyakezelő rendszerhez szükséges beruházást. Ezt a beruházást elő kell írni számára, függetlenül attól, hogy hány disznót tart telepén. A trágyabűzt nem lehet standardizálni, sok mindentől függ (a levegő hőmérsékletétől, a tárolás hosszától, a szél irányától, erősségétől, szubjektív érzetünktől, tűrőképességünktől stb.) Ezért, ha a berendezést 2000 disznó felett írja elő a szabvány, meg kell követelni kevesebb disznó tartása esetén is, ha a telep ennyire közel van a városhoz, és az uralkodó széljárás épp a telep felől irányul a város felé, a bűz rendszeresen elárasztja a várost. A hatóságnak figyelembe kell venni azt, hogy sok ezer ember életminőségét rontja a telep bűze. Ezért írják elő a trágyafeldolgozó létesítményt elfogadható határidőn belül. Ha nem készíti el Mózes úr, függesszék fel működési engedélyét a hiány pótlásáig. A működési engedély jövő évben esedékes meghosszabbítását kössék a trágyaszag megszüntetéséhez, amit ne egyszeri szemlén ellenőrizzenek, hanem a lakosság véleményét kérjék ki. A hatóságnak a lakosságot kell(ene) védeni, nem Mózes úr üzleti érdekeit. Nem is tudom, miért a lakosságnak kell noszogatni a hatóságokat, hisz nekik az a feladatuk, hogy védjék a környezetet, a lakosságot. Felszólítás nélkül kellene, hogy tegyék a dolgukat.
Jójárt György
Az olvasói levéllel megkerestük Dr. Terbe-Szabó Csillát, a Pest Megyei Kormányhivatal Ceglédi Járási Hivatal vezetőjét, aki az alábbi tájékoztatást adta: „A sertésteleppel kapcsolatban az elmúlt években kapott panaszlevelek miatt a Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal munkatársai is folyamatosan ellenőrzést tartottak. A tulajdonos minden engedélye a jogszabályi előírások szerint került kiállításra és azok szerint végezte tevékenységét.
A Járási Hivatal létrejöttét követően 2013. áprilisában a médián keresztül Mészáros Iván Úr Hivatalunkat is megszólította. A Járási Népegészségügyi Intézet, illetve a Járási Állategészségügyi- és Élelmiszerellenőrző Hivatal munkatársai, a Hatósági Osztály munkatársa és személyesen én is több alkalommal tartottunk ellenőrzést. Megkerestük a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség munkatársait is, akik szintén vizsgálták a telepen végzett tevékenység jogszerűségét, illetve az engedélyekben foglalt előírások betartását. A vállalkozó a szükséges engedélyek birtokában, az abban foglaltak betartásával végzi tevékenységét. Mindettől függetlenül Hivatalunk keresi annak lehetőségét, hogyan lehet a lakosság számára is megnyugtatóan rendezni a fennálló helyzetet. Ennek érdekében segítséget kértünk a hatáskörrel rendelkező környezetvédelmi hatóságtól.”
Lakossági fórumot tartanak a Báthori utcai óvodában november 5-én, 17 órakor a „sertéstrágya szag” ügyében. – Mivel minden állampolgárnak joga van az emberhez méltó, tiszta környezethez és az egészséges, kellemetlen szagtól mentes légkörhöz az aláírásgyűjtésünk alapján a körzet képviselőjének kezdeményezésére a fogadóóráján lakossági fórumot is tartunk. Nemcsak az újvárosiakat, de a város minden lakóját várjuk, akit zavar a jelenség – tájékoztatta lapunkat Mészáros Iván szervező.
