A Ceglédet övező belvizes felületeket egyre többen látogatták és rendszeres időtöltési formává vált a csúszkálás. Felmerült annak az igénye, hogy alakítsanak egyletet. Sok vidéki város már túl volt ezen, az örök rivális Nagykőrös már 1879 telén meglépte ezt.
1884. január 13-án megjelent a „Czegléd” újságban a hír: „Gubody Ferenc buzgólkodása folytán városunkban a múlt héten korcsolyázó egylet alakult. Adja Isten, hogy virágozzék”. Az első ceglédi sportegyesület elnöke Gubody Ferenc lett, akit még abban évben a város polgármesterévé választanak és azt követően húsz éven keresztül történelmi léptékű fejlődésen segít át Ceglédet.
A korcsolyázási tevékenység feltételeinek központi kialakítását is támogatta az elöljáróság. A vasút melletti egykori gőzmalomhoz tartozó agyagásó vízfelületét találták erre alkalmasnak. A városi Tanács gyors intézkedéssel a Malomtó szél egy részét átadta bérben a Korcsolyázó Egyletnek. Az atyafiak figyelmét és támogatását több intézkedés a későbbiekben is igazolta. Városi felügyeletet biztosított, locsolták, hizlalták a jeget, ha kellett a havat letakarították. Később melegedő helyiséget építettek, a „tó partján” cigányzene, vagy a ceglédberceli fúvószenekar fokozta a jó kedvet.
Ma már, 130 évvel később a ceglédi fiatalok évente műjégen, fedett korcsolya pályán hódolhatnak ennek a szép sportágnak, amely része a modern téli sportok széles kavalkádjának. A Malomtó szélen pedig elfér egymás mellett egy folyamatosan modernizálódó sportközpont és a 130 évvel ezelőtti téli örömök helyén a bevásárlóközpont. Következtetésképp, 2014 nemcsak a korcsolyázásról szól, hanem benne a városi rangra emelkedés 650. és sport 130. történelmi évfordulóiról is.
Fotó: Korcsolyázók Cegléden, a Malomtó-szélen
