Tisztelt cím! Városunk büszkeségéről a most épülő strandról szeretnék pár szót írni, vagyis inkább az ott történtekről, edzőváltásokról. Ugyanis az 1999-2000. évben született gyermekek gyakori edzőváltásai körül vannak gondok. Nem sorolnám fel az edzők nevét, akik eddig részt vettek benne, az illetékesek és a gyerekek tudják. Azért írom levelem, mert Czigány Károly kiváló edző keze alatt fejlődtek, nőttek fel végül a gyerekek ez év közepéig. Ő sajnos, nyugdíjba vonult, így időben felkészítette „gyermekeit” az utódjával és a változással kapcsolatban is. A gyerekek egy-két kivétellel (ilyen mindig van) szívükbe zárták, elfogadták Petz Lajos Budapestről érkezett új edzőt, aki kiváló szakmai felkészültségről tett tanúbizonyságot pár hónap alatt. A gyerekek a nyáron napi két edzésre kerékpároztak ki a Budai úti strandra a 40 fokos hőségben, hogy részt vegyenek a Lajos bácsi által tartott edzésen. A Budai úti strandon a hideg miatt befejeződött az edzés, ezért ahova éppen sikerült bejutni Cegléd közelében lévő strandra, ott folytak az edzések kb. 1,5 méteres vízben, vagy Budapestre utaztak edzőjük által biztosított uszodákba, ahol labdát is tudtak fogni, kapura lövést gyakorolni.
A lényeg, hogy a gyerekek szívüket, lelküket kitéve küzdöttek. Most bekövetkezett a tragédia: a szakosztály elküldte Lajos bácsit. A gyerekek összeroppantak, lelkileg megrendülve állnak a történtek miatt. Ezek a gyerekek nem bábuk, nem rongydarabok, hogy dobáljuk őket ide-oda, érző lelkek, akik most csak azt érzik, elvettek tőlük valakit, akit szerettek, becsültek.
Azt tudjuk, hiba nélkül senki nincs, biztos Lajos bácsinak is voltak hibái, le lehet ülni megbeszélni, mit, hogyan kellene másként csinálni. De nem ez az eljárási mód, amit műveltek vele emberi méltóságában és nem utolsósorban a gyerekekkel is.
Állítólag fiatal kezdő titánok jönnek helyette – a 13-14 éves gyerekekhez. Felháborító, szavakban nem kifejezhető a szakosztály vezetése részéről ez a lépés.
Tisztelettel: egy vízipóló rajongó
