Kun Miklós 20-25 évvel ezelőtt döntötte el, hogy Sztálin életével érdemes mélyebben is foglalkozni. A rendszerváltozást követően megnyíltak a levéltárak, nemcsak Magyarországon, hanem a volt Szovjetunióban is, így rengeteg időt töltött Moszkvában Sztálin hagyatékának tanulmányozásával. Megkapta a lehetőséget ahhoz, hogy a diktátor családjára és ifjúságára vonatkozó anyagokat gyűjtsön, sőt néhány rokonával és közelebbi ismerősével is megismerkedhetett. A történész úgy véli Sztálin életével foglalkozni nem egyszerű feladat; nemcsak az adrenalin szintet emeli meg a kutatómunka, hanem néha bizony az idegeknek sem tesz jót a tényanyag feltárása.”- fogalmaz a meghívó.
A könyvbemutató után Kun Miklós Reznák Erzsébettel, a Kossuth Múzeum igazgatójával beszélget a Kossuth Múzeum legújabb kiadványáról a „Téglába vésett történelem” című kötetről. A könyv a II. világháború végén, a Cegléden létesített szovjet fogolytábor történetét és különleges dokumentumait dolgozza fel. Egykor ebben a városban, a huszár- és páncélos laktanyában működött Közép-Európa legnagyobb hadifogolytábora; 1945 májusában például 130.000 embert tartottak itt fogva a szovjet hatóságok.
