Ha a madárvédők és a vadászok között valaki kiejti a Békés megyei Dévaványa nevét, mindenkinek egyből hazánk legnépesebb túzokpopulációja ugrik be. A Dévaványa és Ecsegfalva közötti Réhelyi Látogatóközpontot és turistaszállást kifejezetten az érdeklődők számára hozták létre. A tájba illő múzeum épületének emeleti részén található állandó kiállítás bemutatja a terület egyedülálló értékét az európai túzokot, a túzokvédelmi tevékenységet, valamint a Nagy–Sárrét hajdani és jelenlegi élővilágát.
A látogatóközpontból kiindulva tanösvény mutatja be a terület növény- és állatvilágát. A kilátótoronyból hatalmas területet lehet belátni, távcsővel itt is, ott is túzokcsoportokat pillanthatunk meg. Szakemberek engedéllyel és kísérővel közelebbről is megfigyelhetik a védett ritka madárfajt.
Érdekesség, hogy a veszélyeztetett helyeken, hogyan csapják be az anyamadarakat és a fészekrablókat is. A fészekből elviszik a tojásokat a keltetőbe és helyette fatojásokat tesznek. A kotló madár a különbséget nem veszi észre és a fészekrablók sem. Ezt mást sem bizonyítja, hogy volt olyan „fatojás” is, amin száznál több csőrvágás nyomát számolták meg. Később visszacsempészik a keltetőből az eredeti tojásokat és az anyamadár az alatta kikelő fiókákat sajátjaként neveli fel.
Ahogy az október-november a dám barcogás, az április a túzoknász ideje, de ezt még sok vadász nem tartja számon. Hiszen még a vadászember számára is a túzok, ez a büszke tartású gyönyörű nagy madár, éppúgy a vadászlegendák világába tartozó lény, mint a daru vagy a kócsag. A túzok évszázadok óta fogyatkozó faj. Magyarországon 1970 óta fokozottan védett, eszmei értéke a legmagasabb kategóriát jelentő egymillió forint. Életük megfigyelése jelenti az élményt, különösen ha fotón is meg tudjuk örökíteni rejtett pillanataikat…
