Sajnos, egy tragédia történt velünk, amit tanulságként írok le, mert rengeteg jószágot ütnek el nap mint nap. Vigyázzunk rájuk!
Cica öcsi nincs többé – elütötték! Rövid utcában száguldó autós – koponyaütődés az út szélébe – február 24-e fél négykor. Pedig értelemmel, érzelemmel, szépséggel rendelkező cica volt, játékos, ragaszkodó.
Kiscicaként kedvesen neveltük, lassan szoktatva, játékosan, félve, hogy kutya ne bántsa. Gazdit munkájában a kertben állandóan követte: odaugrott-odakapott, mintha segítene, játékosságggal hálálta meg a gondozást. Illemtudó volt, az utca cicáit tisztelte, felkereste. Barátkozott-játszadozott, nem veszekedett.
Otthonában társa Morzsi a kiskutya várta, birokra hívta játékosan hemperegve. Birok-birok hátán aztán elfáradva egyikük elszaladt, véget vetve a játéknak. Keresi most már Morzsi a pajtását! És még mondja valaki, hogy nincs kutya-macska barátság…
Szegényebbek lettünk egy ritka látvánnyal, kára egy értelmetlen halálnak!
Tisztelettel: MI
(A kép illusztráció!)
