Tisztelt Ceglédi Panoráma szerkesztőség! A tavasszal megkezdődött csatornázási programmal kapcsolatos problémámat szeretném megosztani a kedves olvasókkal. A ceglédi Sáska utcában lakom. Május 29-én két csatornázó munkásember kereste fel családomat, azzal a kijelentéssel, hogy muszáj kivágniuk a házunk előtt álló három hatalmas platánfát. A kivágás oka az, hogy a csatornarendszer vezetése miatt útban vannak a fák gyökerei. Ezek a fák több mint tíz méter magasra nyúlnak és óriási lombkoronájuk árnyéka a forró nyári napokban menedéket nyújt a kánikula ellen. Gyermekéveim alatt e fák tövében játszottam barátnőimmel és csodáltuk a fák nagyságát és gyönyörűségét. Ősszel mikor lepotyogtak leveleik sokszor csináltunk belőle avarágyat, amibe önfeledten ugortunk bele, tavasszal gömb alakú termésével imádtunk csatákat vívni. Sokszor próbáltuk megmászni, de lehetetlennek látszott az óriási fák meghódítása.
Sokszor merengtem el azon, hogy mi lenne, ha állnának itt, mennyi sok szép eseménytől fosztott volna meg. Nem csak e szempontok alapján szeretem a fákat. Mint említettem, a házunk előtt állnak és a nyár folyamán kellemes hűvös idő van a házban, hiszem lombkoronájával nagy árnyékot vet a házra. Imádom reggelente az ágakon fészkelő kis dalos madarak vidám énekét, amely minden ébresztőóránál jobb. Sokszor tapasztaltuk azt, hogy az Aranymeggyes szél felől érkező szelet, – amely esőt hoz és a házunk előtt viharsarkot gerjeszt, – ezek az óriások felfogják, így a viharos időjárástól, hirtelen érkező, nagy csapadéktól védik a ház homlokzatát. Még sokáig sorolhatnám a fák jobbnál jobb tulajdonságait. Most tehetetlennek érezzünk magunkat a fák védelmében és teljesen kiszolgáltatottak vagyunk a magasabb rendű intézkedésekkel szemben. Ezúton szeretnék valamilyen megoldást keresni a problémánkra. Fennáll az a lehetőség is természetesen, hogy a fákat kipusztítják, de szeretnénk, hogy e gondolatok minél több emberhez eljussanak.
Tisztelettel: Zakar Tünde és családja
