A magyar nyelvfejlődést is befolyásolta-befolyásolja munkássága, amely ugyan nem látványos, de felettébb hasznos. A ’70-es, ’80-as években tantervi-tankönyvi munkabizottságokban is dolgozott, az MTV Nyelvi Bizottsága számára tanulmányokat készített a vitavezetésről, a reggeli és ifjúsági műsorokról, a kérdezés technikájáról. A TIT Pest megyei Szakosztályát vezette, a Magyar Nyelv Hetén országszerte tartott remek előadásokat.
1976-ban Cegléden megrendezte az I. Kossuth-szónokversenyt középiskolás diákok számára, amit szeretett főiskoláján felújított a honi és határainkon túli fiatalok részvételével 1999-ben. A szónokversenyhez kapcsolódó előadásait, a versenybeszéd elemzéseit tükörszerkesztés címen adta ki: A retorika a társadalomban – a társadalom a retorikában. A javaslatai alapján választja ki a zsűri a kötelező beszédek és rögtönzések témáit. Eddig 15 verseny zsűrije munkájának volt alkotó részese, s eddig 684 (!) fiatalt tanított és buzdított – legfőképp a magyar nyelv szeretetére. Az Anyanyelvápolók Szövetsége mindig egyetértően támogatta Koltói Ádám törekvéseit, nevezetesen a nyelvi tehetséggondozás általa megfogalmazott célja: a közéleti, szakmai, pedagógiai szerepekre való felkészítés, a komplex nyelvhasználat színvonalának emelése és természetesen a hagyományápolás.
Koltói Ádám tanári mottója: emberként élni és „Ha szépen szólok, jóért szólok. Ha jóért szólok, másért szólok. Ha másért szólok, bátran szólok. Ha bátran szólok, híven szólok. Ha híven szólok, szépen szólok.” A mindig felkészült és feszes tartású nyelvtudós igenis szépen szól mindig hozzánk, de ezen a fővárosi ünnepségen róla is nagyon szépen szóltak. A magas kitüntetés méltó tulajdonos birtokába került Ceglédre.
1. kép: A díjat átadja Grétsy tanár úr – 2. kép: Lőrincze Lajos-díj
