Bizonytalanná vált a fővárost délről elkerülő új villamos vasútvonal építése, amelyre a pénzt a Kínai Fejlesztési Bank adja.
A Budapestet elkerülő vasúti körgyűrű építése tavaly februárban kapott zöld jelzést a kormánytól. A kizárólag teherszállításra szolgáló, kétvágányú, villamosított, 113 kilométeres vasútvonal (rövidített nevém a V0-s)Tatabánya és Cegléd között épült volna. A kormány vizsgálta, hogy a kínai fejlesztési bankkal kötött egymilliárd eurós együttműködés vagy uniós források terhére valósuljon-e meg a beruházás. Akkor úgy tervezték, hogy a kivitelezés 2014 tavaszán elkezdődik, és a vonatok 2017-ben már közlekedhetnek az új pályán.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztálya a lap megkeresésére közölte: a pénzügyi konstrukció megtárgyalása a tervezettnél több időt vesz igénybe. A Kínai Fejlesztési Bankkal (CDB) folyamatosak a tárgyalások, és bíznak benne, hogy a következő hónapokban meg tudnak egyezni a függőben lévő kérdésekben.
A lap megtudta, hogy nem áll rendelkezésre más forrás, a 2014-2020-as költségvetési ciklusban nincs a beruházásra fordítható európai uniós keret.
2013. február 27-én arról számolhattunk be Vasútforgalmi csomópont lesz Cegléd című írásunkban, a kormány döntött a Budapestet elkerülő, úgynevezett V0-s tehervasúti körgyűrű megépítéséről. Az akkori bejelentés szerint az volt a terv, 113 kilométer hosszú, kétvágányos, villamosított, két Duna-hidat is tartalmazó, nyílt vágányon óránként 160 kilométeres sebességet lehetővé tevő folyosót építenek meg. A kizárólag vasúti teherszállításra szánt útvonal Tatabánya és Cegléd között épül, így a vasúti teherszállítmányok 4-5 nap helyett egy nap alatt szelhetik majd át az országot.
A beruházás a magyarországi építőiparnak óriási lökést adhat, de a komáromi, tatabányai és szolnoki rendező-pályaudvarok megnövekedett forgalma is új munkahelyeket teremt. Magyarországon 1948 óta nem volt zöldmezős közforgalmú vasútépítés.
