Magyarországon a déli harangszó a médiában is mindennapi jelenséggé vált. Több tévé- és rádióadó (pl. M1, M2, Duna TV, Kossuth Rádió, Petőfi Rádió) déli 12 órakor harangszóval szakítja meg adását. A Kossuth Rádióban minden nap máshonnan szól délben a harang, a Petőfi Rádióban mindennap a Kálvin téri református templom 1980-ban elrepedt harangja szól, a mai napig. A Magyar Televízióban 1994-től 2011-ig a Mátyás-templom Szent Károly-harangja szólt; azóta a harang változatlan, csak új képekkel.
Ceglédbercel a középkorban a szomszédos Alberti faluhoz tartozott. Az első olyan oklevelet, amelyben említik, az 1281-es határjárás idején írták. A XIII. századtól a Budai Klarissza Apácák kolostorához tartozott az Árkus nevű puszta. A XV. századtól Bercelpusztaként említik az oklevelek. II. József rendeletére 1785-ben ezt a rendet is feloszlatták, és hannoveri németeket telepítettek ide, akik evangélikusok voltak. Hamarosan azonban a környéket sújtó kolerajárványtól többségük meghalt, az életben maradtak nagy része pedig visszament Németországba. A lakók nélkül maradt Bercelpusztára soroksári, adonyi, taksonyi, haraszti római katolikus németek, Ceglédről, Üllőről pedig szintén római katolikus magyarok érkeztek. Templomukat 1801 szeptemberében szentelték fel. A XX. század sok szenvedést hozott a településre. 1945 januárjában 640 lakost hurcoltak szovjet munkaszolgálatra, közülük 159-en sohasem tértek haza. 1946-ban 446 német nemzetiségű embert kitelepítettek Németországba. 1991-ben emlékművet állítottak az elhunytaknak, és minden év november 4-én lángot gyújtanak értük.
