– Mit tanácsolsz a mai diákoknak?
– Elsődlegesen azt, hogy vegyék komolyan a középiskolai tanulmányokat, mert a tanulmányi eredmény és az érettségi határozza meg azt, hogy melyik egyetemen és milyen szakon tanulhatnak majd tovább, azaz a jövőjük egyik legjelentősebb részét. Ez egész további életük olyan meghatározó eleme, amely a szakmai karrieren túl a magánéleti életpályát is erősen befolyásolja. Ilyen értelemben a középiskolai tanulás fontosabb az egyetemi tanulásnál is, hiszen ha már be tudnak jutni a kiválasztott egyetemre, akkor azt jó esetben előbb vagy utóbb sikerül is elvégezniük. Ugyanakkor a tanulás semmiképpen ne menjen a társasági életük rovására. Maradjon idejük a barátokra, közös programokra, sportolásra és a hétvégi bulikra. Persze ugyanez fordítva is igaz, a tanulásra is mindig rá kell szánni a tananyag elsajátításához szükséges időt.
– Gimnáziumi tanulmányaidat kitűnő eredménnyel végezted, egyenes utad volt az egyetemre. Hogy alakultak további tanulmányaid?
– A Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakára jelentkeztem első helyen, ahová felvételt nyertem. A tanulással az egyetemen sem volt gondom, nemzetközi tanulmányok szakot államilag támogatott formában, majdnem minden félévben tanulmányi ösztöndíjakkal kiegészítve végeztem el. Tanulmányaimmal párhuzamosan ekkor is több dologgal foglalkoztam; kipróbáltam magam tanársegédként, írtam egy-két tudományos cikket, diplomáciai és nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő konferenciákra jártam. 2010-benegyhónapos szakmai gyakorlatot töltöttem a Külügyminisztériumban, 2011-ben Erasmus ösztöndíjjal üzleti kurzusokat hallgattam Brüsszelben, 2012-benSanghajban tanultam a Fudan Egyetemen, mellette Sanghaji Főkonzulátuson gyakornokoskodtam. 2013-ban a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalban dolgoztama „kormányablak-projekt” megvalósításában, majd Magyarország Londoni Nagykövetségén. 2014-ben kaptam megbízást a Külképviseleti Választási Csoportba, ahol Országgyűlési és EP választások megszervezése volt a feladatunk Magyarország külképviseletein, majd a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársaként folytattam a pályafutásomat. A jelenleg betöltött pozíciómra 2014 novemberében választottak ki.
– Ez a kinevezés bárki számára nagy sikerként értékelhető, 26 évesen pedig kiváltképpen az. Kijelöltek vagy pályáztatással történt a kiválasztásod?
– A sanghaji külgazdasági attasé pozíciót 2014 októberében hirdette meg a Külgazdasági és Külügyminisztérium egy nyílt pályázat kiírásával. Körülbelül egy hónapig tartott a többfordulós kiválasztás, majd a 2014-es év végén vált biztossá, hogy sikerült elnyernem a pozíciót, amivel régi nagy álmom vált valóra. Valóban nagy elismerésként értékelhető ez a kinevezés, és az irányomba megelőlegezett bizalom, de igazán nagy sikernek azt fogom majd tartani, ha sikerül teljesítenem a kijelölt feladatokat és elérnem a kitűzött célokat. A külszolgálat három éve után lehet majd megítélni felelősséggel, hogy mennyire voltam hatékony és sikeres, a kinevezés csak egy „apró” kezdeti lépés.
– Mi lesz ott feladatod?
– A Keleti Nyitás koncepciójával és a külgazdasági stratégiával összhangban alapvető feladatom, hogy Magyarország külgazdasági érdekeit érvényesítsem a sanghaji konzuli kerületben. Ez Sanghajon kívül még 4 tartományt (Anhui, Fujian, Jiangsu és Zhejiang) jelent. Ennek a „kis szeletnek” a becsült népességszáma meghaladja a 250 millió főt.
Részt veszek a magyar áru- és szolgáltatásexport növelésének és piacra jutásának elősegítésében, a magyar vállalkozások érdekeinek hatékony képviseletében a gazdaságdiplomácia eszközeivel. További feladatom a kínai vállalatok Magyarországon történő tőkebefektetéseinek a felkutatása, valamint azok megvalósítása. Tartani fogom a kapcsolatot az üzleti élet meghatározó szereplőivel, szakmai szövetségekkel, intézményekkel, kamarákkal és vállalati vezetőkkel, segédkezem a hivatalos vezetői látogatások előkészítésében és lebonyolításában.
– Elárulom Neked, hogy mi nagyon büszkék vagyunk Rád, biztosak vagyunk benne, hogy megállod a helyed. További terveid?
– Jól esik ezt hallani, semmiképpen sem szeretnék csalódást okozni, megteszem, ami tőlem telik. Ami a terveket illeti, sohasem gondolkozom egy éves távlatokon túl. Életemben először most kalkulálok kicsit hosszabb távra is, ugyanis három évre szól a kinevezésem, és vannak egy éven átnyúló két vagy három év alatt véghezvihető projektek. Próbálok mindig az éppen következő feladatra koncentrálni, ha ezeket sikerül teljesítenem, akkor nagy baj a három év után sem lehet.
