Válaszában aminiszter arról beszélt, hogy céljuk„a pénzügyi bizalom helyreállítása volt”, és hogy „április 18-án már hatályba is lépett a Quaestor károsultjainak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap”
– További lépésként a gazdasági minisztérium előkészített egy törvénymódosító csomagot, amelynek célja a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztése. Ez az ön által is – egyébként jogtalanul – kifogásolt felügyeleti tevékenységre vonatkozóan további szigorítást tesz majd szükségessé. – fogalmazott Varga Mihály.
Volner ezutántette fel a kérdést: „Arra adjon legyen kedves választ, hogy amikor a kormányoldal törvénykezik, akkor miért egyetlen céget, miért csak a Quaestor ügyfeleit érinti a kártalanítás, miért nem terjed ez ki más ügyfelekre is, akik hasonló módon károsultak. Nincs-e emögött valamilyen politikai megfontolás?Azt is fontos látni, hogy ezeknél az embereknél azzal éltek vissza, hogy éveken keresztül – az ön elmondásával szemben – nem ellenőrizte a tevékenységét a Magyar Nemzeti Bank ennek a brókercégnek. Éppen ezért lehetett kifosztani az embereket,(…)Nagyon sok egzisztencia elment ezen, egyszerűen földönfutók lettek azok az emberek, akiknek a képviseletében én most szólok. Tehát nyomatékosan kérem: ezeket az embereket ugyanúgy kártalanítsák, és kutassák fel igenis az eltűnt vagyont is!”
Válaszában Varga Mihály hangsúlyoztamég nem zárultak le a vizsgálatok. „Tisztázni kell azt, hogy az ön által említett cég, milyen szerepet játszott ebben a visszaélésben, történt-e olyan mértékű jogsértés, ami egyébként további lépéseket vonhat maga után. Az pedig egy másik lépéssorozat, amikor a csőd- vagy felszámolási eljárás keretében a szükséges vagyontárgyak lefoglalásával, értékesítésével a károsultak kárigényét megpróbáljuk rendezni.” Az, hogya„lefoglalt vagyon és a lefoglalt eszközök értékesítéséből származó bevétel a károsultak igényét tudja-e rendezni vagy sem. Erre ma jelenleg még nem lehet válaszolni.”
