Mindannyiunknak voltak bizonyos fenntartásai a vetítés előtt, hiszen a dokumentumfilm műfaja általában elég távol áll a korosztályunktól. A Drifter azonban rácáfolt ezekre az előítéletekre: a film sokszor játékfilmes megoldásokkal dolgozik, az izgalmas vágások még gördülékenyebbé teszik a fordulatos történetet.
A film után sok gondolat fogalmazódott meg bennünk: megdöbbentő volt látni Ricsi életszeretetét és küzdeni akarását, ahogyan a fiú a legreménytelenebb helyzetek után is képes az újrakezdésre. Egészen különleges az is, hogy mennyire őszinte tudott maradni a kamerák jelenlétében. És ez teszi kivételes alkotássá a Driftert, egyetlen megírt párbeszéd, minden mesterkéltség nélkül mutat be egy különleges személyiséget. A vetítést követő beszélgetés során jó volt megtapasztalni, hogy Becsey Kristóf mennyire kíváncsi a véleményünkre, majd nagy nyitottsággal válaszolt a kérdéseinkre. Szó esett Ricsi sorsának további alakulásáról, arról, hogy miért éppen erre a témára esett a választásuk. Kulisszatitkokat tudhattunk meg a filmben hallható zenékről, az öt évig tartó forgatásról, a csaknem 200 órányi nyersanyag vágásáról és a további utómunkálatokról.
A film munkacíme Roma Rally volt, amit az alkotók tudatosan változtattak meg, hiszen a főszereplőt elsősorban nem származása határozza meg, hanem odaadása és elkötelezettsége. Az új cím áttételes jelentése sodródó, útkereső. Reméljük, a Drifter a nemzetközi filmfesztiválok és a gimnázium diákjai után megtalálja az útját a magyar közönség szívéhez is.
