Később Szelényi Zsuzsanna (Együtt) országgyűlési képviselő tartott előadást az országgyűlés munkájáról, a demokráciáról, ami a végére igencsak interaktív lett. Bár sok kérdés megfogalmazódott bennünk, legelőször az 50 óra kötelező közösségi szolgálatról, illetve a heti 5 testnevelésóra bevezetéséről kérdeztük a képviselőasszonyt. Már itt az iskolában is sokszor beszélgettünk erről, hiszen az egyébként is túlterhelt 11-12.-es diákoknak sok szempontból nem feltétlen hasznos. A képviselőasszony szerint igen bonyolult és hosszadalmas a demokratikus út a törvények megváltoztatására, főleg ha mi kezdeményezzük azt. A nap utolsó programja egy újabb, igen humoros díszbemutató volt, amelyet az Országgyűlési Őrség tagjai adtak elő. Önkénteseket hívtak, köztük két osztálytársamat, akiknek megtanították a helyes testtartást, és a helyes megfordulást, ahogyan azt az őröknek kell. Szó szerint egy furcsa, kígyózó táncmozdulatot láthattunk az Őrség vezetőjétől.
Összességében, egy igazán élménydús napot tudhattunk magunkénak. Mind az őrök, mind a vezetők közvetlenek és barátságosak voltak. Viccelődtek és velünk nevettek. Minden kérdésünkre kaptunk választ, sőt, a plenáris ülés házelnöke (Hiller István) külön köszöntötte az osztályunkat, és a jelen lévő képviselők tapsát is magunkénak tudhattuk. Rengeteg hasznos és érdekes információval lettünk gazdagabbak. A felsőház termébe költözhettünk egy napra, s ezt kihasználva igazán hatalmon éreztük magunkat. Ki gondolná, hogy a képviselők csupán 9%-a nő, vagy, hogy Áder János kedvenc ételéhez 100 gramm dió kell, hogy az 1912-es Tisza István elleni merénylet nyomai (a golyók helye) mai napig meglátszanak a faburkolaton, hogy a Szent Korona önálló jogi személyként van nyilvántartva, vagy, hogy a Parlament előcsarnokának mennyezetén lévő festményen elrejtették Széchényi Istvánt és Petőfi Sándort.
