20 C
Cegléd
2025. október 29. szerda
spot_img

„Cegléd zarándokhely lehetne…”

 

A második ciklus 1970-ben kezdődött: a Kortársak, amely a legkiválóbb magyar képzőművészeket, írókat örökítette meg. A gondolat Székely Aladár jellegzetes Ady-portréja hatására fogant meg bennem: olyan sok jó művész él Magyarországon, őket kellene fotografálni. Először Czóbel Bélát kerestem fel, majd Barcsay Jenő következett. A festőóriások mellett nem könnyen, de lencsevégre került az író-költő fejedelem Illyés Gyula és Déry Tibor is. Ceglédről pedig Patkós Irma portréi arattak nagy sikert, hiszen nemcsak Budapesten, de vidéken – Győrtől Debrecenig – is fotóztam művészeket. 

 
A 80-as években kezdődött harmadik ciklusom a Gyermekkorom emlékei. Ez volt a legnehezebb, majdnem beletört a bicskám, mert közben egy háború söpört végig az országon. Anyai nagyapám sokszor vitt ki magával a rétre kaszálni, ő mesélt, én meg a  nagy fűben hemperegtem, és csodáltam a távolban a vakító fehér tanyafalakat. Szerettem volna mindezt megörökíteni képekben, de gyermekkorom világa már eltűnt. Egy-egy tanyaudvaron, ahová bementem autó áll, aggregát fejlesztette az áramot, zakatolt a mosógép, televíziót néztek. Már kevés helyre bukkantam, ahol megörökíthettem a régi világot, de legalább bejártam az egész országot.
 
– Honnan jött a gondolat, hogy a Szabó Ervin könyvtárnak adományozza a művészportrék egy részét?
 
– Hallgattam egy rádióadást a könyvtár fotógyűjteményéről, de egy művész neve sem hangzott el. Felhívtam őket telefonon azzal, hogy óriási gyűjteményem van, megajándékoznám őket néhány képpel. Nagy örömmel, megtiszteltetésként fogadták, hogy gazdagítom az anyagukat.
 
– Nem ez az első hely az országban, ahová képeket adományoz…
 
– Igen, először 280 képet ajándékoztam az Országos Széchényi Könyvtár Jelenkori Fotóművészeti Gyűjteményének, itt ötévente kiállítást is rendeznek belőlük. 2013-ban pedig több helyre is adtam képeket: a Kecskeméti Fotómúzeumben van 180 darabos, az egész életművemet átfogó képanyag, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumnak 160 alkotást ajándékoztam. Egykori munkahelyemen a Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézetben 90. születésnapomon nyílt állandó kiállítás, 20 képet ajándékoztam oda.
 
– „Tóth István művészetével átrajzolta Magyarország térképét. A fotográfusok szerte a világon Ceglédet hiszik Magyarország fővárosának” – mondta Tóth József, fotóművész. Kézenfekvő kérdés, hogy egykori munkahelyén túl, miért nincs állandó kiállítása abban a városban, amelyhez egész életében ragaszkodott?
 
– Kecskemét és Cegléd városvezetése is többször tervezte, hogy emlékházat, saját múzeumot alakít ki vagy épít életművem méltó bemutatására. Cegléden már több hely is szóba jött, de végül a tervek csak ígéretek maradtak, évtizedek óta nem valósultak meg. A saját alkotásaim és fényképezőgép-arzenálom mellett, több évtizedes gyűjtőmunkával a világ legjobb fotósainak aranyérmes képeiből álló gyűjteményem is bemutatásra vár. Ezek az alkotások a világ vezető fotográfusainak legjobb képei és sehol nincsenek kiállítva. Cegléd valóban a fényképezés zarándokhelye lehetne ezzel az egyedülálló, világszenzációt jelentő anyaggal…
 

Névjegy: Tóth István eredetileg nem fotóművésznek tanult, vaskereskedésben dolgozott, a háború után vásárolta első fényképezőgépét. 1946-ban kezdett el fotózni és hamarosan nemzetközi fotópályázatokon is rangos elismeréseket kaptak művei. Több mint 2200 nemzetközi kiállításon 52 országban mutatták be fotográfiáit, 300-nál is több nemzetközi díj tulajdonosa. New Yorkban 1980-ban vehette át a fotóművészet Oscar-díjának számító az Évszázad Kiváló Fotóművésze díjat. A művészet mellett csaknem 50 éven át volt a Ceglédi Gyümölcskutató és a kecskeméti Zöldségtermesztő Kutatóintézet fotós munkatársa, ahol munkáját ugyancsak művészi színvonalon végezte.
 
Tóth István egész életében fekete-fehér képeket készített, mert úgy érezte, a mondanivaló kifejezésére ez a technika a legalkalmasabb. Nyugdíjba vonulásáig aktívan dolgozott, csaknem 70 éven keresztül fényképezett. „Mindenképpen a mai fotóművészetünk emblematikus egyénisége, aki csak és kizárólag a fénnyel rajzolja csodálatos fekete fehér fényképeit. Ezeket ma már Európa, s a világ legkiemelkedőbb múzeumaiban őrzik féltett műalkotásonként.”– írta az Országos Széchényi Könyvtár Kiállítási ajánlója.

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Friss híreink

Te is mindig fáradtan ébredsz?

Gondoltál már arra, hogy nem az alvás mennyisége a...

Hogyan biztosíthatjuk szivattyúrendszereink hosszú távú hatékonyságát?

Gondolt már arra, milyen költséges lehet, ha egy medence...

Hőlégballonozás: a céges rendezvények új dimenziója

Sok vállalat számára kihívást jelent olyan programokat találni, amik...

Megszületett Ungvári Miklós és Demeter Dóra gyermeke

Örömteli hírt osztott meg vasárnap Ungvári Miklós olimpiai ezüstérmes...

A Lifemed várólista nélküli, új és megújuló szolgáltatásai

Pacemaker ambulancia Szakrendelésünk a pacemakerrel és ICD-vel élők számára nyújt...