– Mikor kezdtél el érdeklődni a varrás iránt?
– Gyermekkoromban már játék babáimnak is ruhákat varrtam. A pályaválasztáskor úgy éreztem a varrás az, amivel a legszívesebben foglalkoznék. Így kerültem a ceglédi Bem József Szakiskola Ruhaipari Technikumába. Ezután két évig dolgoztam egy szabóságban, ahol megtanultam a szakma alapjait, majd még két évet a Pevdi Divat Kft.-nél voltam technikus és mintadarab készítő. Emellett elkezdtem otthon is ruhajavításokat vállalni ismerősöknek. Ezután a Pevditől eljöttem, éreztem, hogy valami másra van szükségem, elkezdtem otthon dolgozni.
– Mikor jött az ötlet, hogy egy saját szabóságot nyiss?
– Eleinte a saját tervezésű és készítésű ruháimat Budapestre hordtam egy kifejezetten iparművészeknek létrehozott üzletbe. Azután Gyálon folytattam, végül úgy döntöttem megpróbálom Cegléden. Felhívták egy kiadó üzletre a figyelmemet, de csak két órám volt a döntésre, mert más is pályázott a helyiségre. Úgy gondoltam, mit veszíthetek vele, megkötöttük a bérleti szerződést. Ennek már másfél éve és nagyon jól érezem itt magamat.
– Stílus Szenvedélye Szabóság. Miért ezt a nevet adtad az üzletnek?
– Szerintem nagyon fontos a stílus! Mérvadó, hogy mindenki kialakítsa magának azt a fajta megjelenést, amiben jól érzi magát. A lényeg, hogy úgy öltözködjön, ahogyan neki a legjobb és a divatot csak árnyaltan vigye bele a stílusába.
– Nehéz elképzelni a mai világban – ahol rengeteg a butikban vásárolható készruha – hogy valaki felkeres egy varrónőt és ruhát készíttet magának. Mégis hogyan zajlik ez az egész?
– Általában a vásárlónak már van egy elképzelése, esetleg hoz egy képet a ruháról, amihez én hozzáteszem a húsz éves tudásomat. Valamilyen szinten követjük a divatot, de az elsődleges, hogy a vásárló mit szeretne és mi áll jól neki. Ezután jöhet a tervezés, rajzolás, méretvétel, majd az anyagbeszerzés. Sokszor a vevővel együtt megyek anyagot nézni, hogy segítsek neki kiválasztani a legmegfelelőbbet.
– Honnan meríted az ötleteid a saját ruhákhoz?
– Sokszor előfordul, hogy egy új ruhára ébredek. Például ma reggelre is három ruhaötlet megfogalmazódott a fejemben. Máskor viszont, amikor jövök-megyek bevillan egy ötlet és azt lerajzolom, összerakom, fejlesztgetek rajta és végül elkészítem.
– Mit kell tudniuk az érdeklődőknek a ruháidról?
– Alkalmi és utcai ruhákat készítek. A termékeim a középár kategóriába tartoznak. Az utcai viseletet ki lehet hozni bolti áron alul is, de az alkalmi ruháknál a csipke, szatén anyagok miatt drágább is lehet. Tehát leginkább alapanyagfüggő.
– Mik a terveid a jövőre nézve?
– Az egyedi tervezést szeretném továbbra is folytatni, talán egy másik üzletben. Természetesen várom a következő kihívásokat és azokat, akiknek fontos, hogy a ruhájuk ne jöjjön velük szemben az utcán.
