Még az ősszel láttam, hogy a Budai úton a Magyar Közút munkatársai egyengették a mély gödröket. Kis kupacokat képeztek a tömítő anyagból, úgy tűnt, mintha vakondtúrások lettek volna. Ezeket a kis kupacokat „megijesztette” egy úthenger, de ők ellenálltak. A hatalmas henger csak félig tudta lenyomni őket a gödörbe, mert annyira egyenetlen az út. Így viszont szélei képződtek a lapátnyi aszfaltból rakott pótlásoknak. Az ősz után a tél szétmarcangolta ezt a „javítást”. Hóolvadáskor egész sok – hangyaszemmel – kis tó képződött.
A minap a Budai úton egy autóbusz kereke az egyik tócsából kicsapta a vizet. Így volt szerencsém látni a „tó” alját: kb. 50 cm hosszú, 30 cm széles és legalább 7-10 cm mélységű volt. Ez igazán veszélyes a járművel közlekedőknek, mivel – telítve vízzel – nem is látható a gödör mélysége. Megálltam, és az út teljes szélességében, 1 folyóméternyi hosszban 21 ilyen vízzel teli mélyedést számoltam meg. Tíz méterben több mint 180-200 ilyen gödör lehet, az összes kilométert nem is számítva.
A város vezetői hivatkoznak, hogy ez az út a Magyar Közút fenntartása el esik, ezért nem az ő feladatuk a javítása. De hallottam, hogy a strandhoz vezető utat a Pesti út felől akarják megcsinálni. Javasolnám az illetékeseknek, hogy amit a Pesti út felőli útra szánnának, azzal az összeggel inkább segítsék ki a Közutat. A legtöbben ugyanis a Budai úton közelítik meg a kinti strandot, a két út hossza pedig igencsak egyforma. Ez az összeg így is a városban maradna. Remélem, legközelebb csak dicséretre kéne a kezembe venni a tollat.
Józsi bá’