Halász Margit írásaiban központi szerepet játszik a természet és a boldogságkeresés. Első köteteit szülőföldje ihlette, később pedig elhatározta, hogy Magyarország más-más tájegységeihez kapcsolja történeteit. A nyári hónapok az anyaggyűjtéssel telnek: a helyiek között élve – például alkalmi munkásként velük együtt barackot szedve – ismeri meg kultúrájukat, hagyományaikat, szokásaikat. Maga az írás azonban már bezárkózást igényel, ilyenkor nem szereti, ha megzavarják, kizökkentik a szereplők világából.
Az alkotó szívesen kísérletezik, ötvözi a valós és fiktív témákat, műfajokat. Vidróczki-kódex című regényének főhőse egy mátrai szénégető fiú, akit a híres betyár „üzenetei” vezérelnek Budapestre és a nagyvilágba. Pontosan úgy, ahogy a női magazinok igyekeznek útmutatást nyújtani boldogságkereső olvasóiknak. A Bergengóc balladák című kötet két kisregényt és kilenc ritmikus prózában megírt balladát tartalmaz. Ezekben a szociográfia és a mese műfaját vegyíti, amelyek nem is állhatnának messzebb egymástól, hiszen az egyik a tényekre támaszkodik, míg a másik teljesen elrugaszkodik a valóságtól.
Kérdésünkre az író elmondta, hogy mindig élesen elválasztja egymástól tanári munkáját és írói feladatait, illetve anyai szerepét. Ma már elsősorban az irodalmi feladatok töltik ki napjait: a Magyar Nemzet rendszeresen közli tárcáit, érdeklődő felnőtteknek kreatív írást tanít, szívesen vesz részt felolvasásokon. A jó hangulatú rendhagyó irodalomórát is számos műrészlettel színesítette, meggyőzve minket arról, hogy érdemes azokat elolvasni.
Kőrösi Mercedes, Tóth Virág, Vermes Fanni, Farkas Szabolcs 13. b
