A Pest megyei fejlesztésekre 80 milliárd forintot biztosít a kormány 2018-ig.
Átírta a kormány a Pest megyei fejlesztések ütemezését, így lehetőséget kapott arra a nemzetgazdasági tárca, hogy immár 2018-ig teljes mértékben elossza a 80 milliárdos keretet.
„Orvosolja” a nagy ütemkülönbséget a kormány
A június 13-án kelt 1295/2016-os kormányhatározat többek között azt rögzítette, hogy a következő időszaki éves költségvetési törvényekben a Pest megyei fejlesztések fejezetre mennyi költségvetési forrást kell biztosítania a Nemzetgazdasági Minisztériumnak. Eszerint idén 2 milliárdos, jövőre 14 milliárd forintos, 2018-2021 között pedig évente 16 milliárd forintos büdzséforrást kell arra a célra szánni (összesen 80 milliárdot), hogy a 2014-2020-as uniós ciklusban korlátozott EU-forrásokat kapó Pest megyei térséget, annak cégeit és intézményeit kompenzálja a kormány.
Ennek a menetrendnek a lefektetése amellett történt, hogy akkoriban és azóta is azt jelzi a kormány, hogy a 2014-2020-as időszakra járó EU-támogatások döntő többségéről szülessen meg a támogatói döntés 2018-ig, a kifizetésük nagy része pedig történjen meg 2019-ig.
Ehhez képest tehát jókora lemaradást mutatott volna annak a 80 milliárdnyi hazai forrásnak a kifizetési ütemezése, amelyet éppen az alacsony EU-támogatások miatti kompenzációként fizetnek ki. Ezt az ütemkülönbséget írta viszont át a múlt pénteki frissebb, 1517/2016-os számú kormányhatározat. Amint az alábbi táblázatban bemutatjuk: már idén 5 milliárd forintig vállalhat kötelezettséget az NGM a Pest megyei fejlesztésekre, majd jövőre további 25 milliárd forintnyit, 2018-ban pedig akár további 50 milliárd forintnyit is, és így 2018 végére elfogyhat a 80 milliárdos keret.
Átlépheti felfelé az éves korlátokat az NGM
A fenti frissebb kormányhatározat azt jelenti, hogy a 2017-es költségvetési törvény Pest megyei fejlesztések címsorában már rögzített 14 milliárd forintos kötelezettségvállalási felső korlátot egészen 25 milliárdig átlépheti a mostani felhatalmazással az NGM, 2018-ban pedig a 16 milliárdos plafon helyett akár 50 milliárd forintnyi új kötelezettségvállalást is tehet.
Érdemes megjegyezni, hogy a közép-magyarországi régiónak szánt uniós gazdaságfejlesztési források, azaz a VEKOP kb. 290 milliárd forintjának koordinálása az NGM-hez tartozik, így a friss kormányhatározatban logikus megoldás, hogy ennek a tárcának az illetékességét jelölte ki a kormány a Pest megyének szánt 80 milliárd forintos kompenzációs keret koordinálására is.
Éppen ezek miatt az NGM-hez fordultunk a friss kormányhatározat tartalmának értelmezése érdekében és Rákossy Balázs, a tárca európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az alábbiakat rögzítette a Portfolio-nak:
A Kormány mostani döntésével felhatalmazást adott arra, hogy a 80 Mrd Ft-os „kompenzációs” keret terhére a nemzetgazdasági miniszter az éves költségvetési törvényekben szereplő (kifizetési) előirányzatokat meghaladó mértékben vállaljon kötelezettséget. Amennyiben az NGM él a felhatalmazással, és a megengedett maximális kötelezettségvállalási keretet teljesen kihasználja 2016-2018 között, akkor akár a teljes, 80 Mrd Ft-os keretre kötelezettséget vállalhat a 2018. évvel bezárólag. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez a felhatalmazás csak lehetőség: az NGM szükség szerint, a Pest megyei kompenzációs program előrehaladásának ütemében – a program keretében finanszírozandó fejlesztések és meghirdetett felhívások függvényében – fog dönteni arról, hogy milyen mértékben kíván élni ezzel a lehetőséggel.
Pályázni kell a keretre
Az utóbbi mondat kapcsán fontos tudni, hogy a friss kormányhatározat azt is rögzíti: „alapvetően pályázati úton, kivételesen indokolt esetben egyedi döntés alapján” lehet kiosztani a 60%-ban gazdaságfejlesztési célokra szánt 80 milliárd forintos kompenzációs keretet. Ezzel összefüggésben a kormányhatározat azt is előírja, hogy „minden egyes pályázati kiírás vonatkozásában önálló felhívás-előkészítő munkacsoportot”, illetve „a pályázati döntések vonatkozásában, valamint az egyedi támogatási kérelmek esetében konstrukciónként döntés-előkészítő bizottságot” kell létrehozni a meghatározott feltételek mentén.
Mindez tehát a gyakorlatban azt jelenti, hogy Orbán Viktor kormányfő stratégiai együttműködési megállapodást fog kötni a Kormány nevében a Pest Megyei Önkormányzattal a Pest megye Területfejlesztési Koncepciója 2014-2030 és a Pest megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 című anyagok megvalósításához nyújtandó forrásokról. Ebben rögzítik majd a nyári kormányhatározattal összhangban lévő fejlesztési célokat is és ezekre kaphatják majd meg pályázati úton a támogatásokat a Pest megyei cégek, illetve az intézmények a fenti éves kötelezettségvállalási korlátok mellett.
Mi indokolta a felgyorsított kötelezettségvállalást?
Arra is rákérdeztünk, hogy miért tért el az eredeti nyári kormányhatározatban rögzített éves kötelezettségvállalási menetrendtől a kormány, azaz miért gyorsította fel a teljes 80 milliárdos keret leköthetőségét. Rákossy Balázs erre úgy reagált:
Az éves kifizetési előirányzatokat meghaladó mértékű kötelezettségvállalás lehetőségének megteremtése a Pest megyei kompenzációs támogatási program jobb tervezhetőségét és zökkenőmentes lebonyolítását szolgálja. A támogatási program keretében ugyanis olyan fejlesztések is finanszírozhatók, amelyek esetében a fizikai megvalósítás (kivitelezés) éveken is átnyúlhat, és emiatt a pénzügyi támogatás tényleges kifizetésére csak a kötelezettségvállalást (a pozitív támogatói döntés meghozatalát) követő naptári évben (vagy években) kerül sor. Mivel a 80 Mrd Ft-os támogatási keret kifizetésének éves ütemezése rögzített, az év(ek)en átnyúló fejlesztések esetében – a Kormány mostani felhatalmazásával – célszerű időben előrehozni a kötelezettségvállalást.
Rákossy Balázs, Vitályos Eszter és Szabó István az önálló Pest régió térképével
Miért kap kompenzációt Pest megye?
A túlfejlett Budapest megemeli az egész Pest megyei térség átlagos fejlettségi szintjét és így az uniós támogatási szabályok miatt abba a kategóriába csúszott át a központi régió, amely már kevesebb EU-támogatásra jogosult. Ez azért okozott problémákat, mert számos Pest megyei település hasonlóan alacsony fejlettségi szinten áll, mint a szegényebb nógrádi, vagy Bács-Kiskun megyei települések, de az EU-s támogathatósági szabályok miatt mégsem kaphatnak érdemi forrásokat.
A Versenyképes Közép-Magyarország (VEKOP) a teljes 7 éves ciklusra mindössze kb. 290 milliárd forintnyi fejlesztési forrást tartalmaz, ami nagyon kevés és ennek is 50%-át a magyar költségvetésnek kell állnia, azaz a más térségekre jellemző 15% helyett a központi régióban 50%-os a kötelező magyar társfinanszírozási ráta. Ez tehát már eleve megterhelőbb a magyar költségvetés számára, de jelentős területi egyenlőtlenségek miatt a Pest megyén belüli (Budapesten kívüli) cégek, illetve intézmények már régóta szorgalmazták a kompenzációt. Ezt már jópár hónapja megígérte a kormány, tavasszal pedig be is jelentette a 80 milliárdos keretösszeget, de a pontos elosztási szabályrendszer, illetve az ütemezés csak az elmúlt hónapokban vált ismertté.
A Pest megyén belüli jelentős fejlettségi különbségek, az uniós területi besorolási szabályrendszer (NUTS-II), illetve a támogathatósági szabályok együttesen abba az irányba terelték Pest megyét, hogy hivatalosan is kezdje el a leválást Budapestről. Ez tavaly ősszel el is kezdődött, de időigényes a végrehajtása, így a szétválasztás anyagi előnyeit Pest megye Budapesten kívüli része csak a 2020 utáni következő uniós támogatás ciklusban érezheti majd meg. Éppen ezt az addig tartó „anyagi űrt” hivatott kompenzálni a 80 milliárdos Pest megyei fejlesztési keret, igaz a friss fejlemény szerint nem feltétlenül vár a keret elosztásával 2021-ig a kormány.
pestmegye.hu | portfolio.hu
Fotó: pestmegye.hu
