A Blaskovich Múzeumban március 10-től május 2-ig tekinthető meg egy időszaki kiállítás, amely a tápiószelei Blaskovich-gyűjtemény megmentésének, múzeumi gyűjtőhellyé, majd múzeummá válásának folyamatát tárja a nagyközönség elé.A bemutató során az 1940-es, 1950-es évek ásatásai során feltárt régészeti leletek mellett olyan történeti dokumentumokat ismerhet meg a látogató, amelyek soha sem szerepeltek még a nyilvánosság előtt.
Az orosz nyelvű kézzel festett tábla és hímzett karszalag a múzeum/muzej létére hívta fel a katonák figyelmét, mivel a Nemzeti Múzeum főigazgatója menlevelet adott a Blaskovich testvérpárnak. 1944. október 4-én kelt irat szerint az európai kultúra nevében védelmet és kíméletet kér a tápiószelei Blaskovich kúriában őrzött műgyűjtemény és régészeti leletek számára. A négy nyelven megfogalmazott levél sajnos éppen oroszul nem készült el.
A tárlat sarkalatos tárgya az ezüst dísztál, amit a Blaskovich testvérpárnak dr. Ferttich Nándor régész-ötvösművész arra az alkalomra készített, hogy a múzeum átvészelte a háborús és zűrzavaros időket. Ez a remekmű azért készülhetett, mert Fettich Nándor régész-akadémikus vezette 1938-ban a tápiószelei szkíta temető feltárását és személyével a fivérek mély barátságot alakítottak ki. A második világháború után dr. Fettich Nándor, majd dr. Párducz Mihály a MNM régészeti tárának vezetőiként segítették a Blaskovich fivéreket abban, hogy régészeti és műgyűjteményük védelmet kapjon. Ez a szándék valóra vált azzal, hogy az Országos Magyar Történeti Múzeum igazgatótanácsa 1947. május 10–én Múzeumi Gyűjtőhellyé nyilvánította a Blaskovich testvérpár tápiószelei 304. és 312. hr. számú ingatlanait. A közgyűjteménnyé formálódás folyamatát erősítette Nemzeti Múzeum lépése, miszerint a Blaskovichokkal kötött megállapodás alapján és a felettes szerv hozzájárulásával, vidéki tagintézményt létesített Tápiószelén.
A kiállítás során tablóba rendezetten a korabeli dokumentumok, levelek, naplójegyzetek, fotók segítségével mutatjuk be azt a folyamatot, ahogyan 1945 után 1947-re megmentődött a Blaskovich kúria anyaga, folytatódtak a régészeti feltárások sora.
1947 őszén újra indult a szkíta temető ásatása. A régészeti munka folytatódott az 1950-es években. 1951 ősze újabb mérföldkő volt a tápiószelei Múzeumi Gyűjtőhely életében, miszerint az MTA és a Nemzeti Múzeum fejlődéstörténeti, régészeti kiállítást szervezett a Blaskovichok korábbi vendégházában, a gyűjtőhely egyik épületében.
