A Református Általános Iskola művészeti osztályaiban népszerű foglalkozás a drámaóra, ahol a drámajáték önálló formában kap teret, ám létjogosultsága más tanórákon is vitathatatlan: gondoljunk csak az irodalmi művek dramatizálására!
A rendhagyónak mondható Suliváró-foglalkozáson a neves drámapedagógus, Móka János betekintést engedett a drámajáték – nemcsak a gyermekek számára – izgalmas, kihívást jelentő, egyben sikerélményt is biztosító világába.
A szakembernek nem volt egyszerű dolga a leendő elsősök népes hadával, hiszen a drámajáték kisebb létszámú gyermekcsoport esetében alkalmazható hatékonyan. Ám a sokaság most nem okozott fennakadást. Az apróságok ámulva, kíváncsian várták, hogy a porondmesterré, farkassá vagy gonosz varázslóvá vált tanár bácsi milyen szerepet szán nekik. A következő pillanatban a lurkók már lovacskákként nyargalásztak a Gyülekezeti ház terméből átlényegült porondon, hogy vezényszóra eleget tegyenek a mester utasításainak. Később kisgidákként menekültek az éhes farkas elől, végül pedig mindent elkövettek, hogy megfosszák erejétől az elvetemült mágust. Tehát a dráma is játék, persze szigorú szabályokkal: például tapsra szoborrá váltan percekig mozdulatlanul állni, bizony nagy önfegyelmet, kitartást igényel.
A drámajáték az ember minden életszakaszában helyet kaphat. Általa olyan dolgokat tanulhatunk meg magunkról, társainkról, valamint élethelyzetekről, amik másként rejtve maradnának előttünk. Mindemellett rendkívül szórakoztató is lehet. Alkalmazása az oktató-nevelő munkában eleve adottnak tűnik, hiszen az óvodás és kisiskolás korú gyermek számára a játék alapvető: konkrét tapasztalatok révén építi fel tudását, elméleteket a világ megértésére. Helyzetgyakorlatok, szerepvállalások által szerez tapasztalatot az életről, fejlődnek kommunikációs képességei és nyelvi kifejezésmódja, bővülnek szociális ismeretei. A jó hangulatú foglalkozások alkalmat biztosítanak az önmegfigyelésre, véleménynyilvánításra. Fontos, hogy szabad hibázni, itt nincs elmarasztalás.
Egy-egy helyzetgyakorlat vagy drámafoglalkozás a pedagógus számára tanulóinak jobb megismerésére ad lehetőséget. Megfigyelhetjük egyebek között reakcióikat, viszonyaikat, erősségeiket, esetleges gyengéiket, konfliktus- és problémamegoldó stratégiáikat. A gyermekeknek csak határtalan képzeletüket és játékkedvüket kell munkába állítani, és kezdődhet a dráma.
Kenéz Ágnes
