Kilencedik alkalommal rendezték meg április 25 és 27 között a lajosmizsei Geréby kúriában a Gépész Expo-t. A háromnapos országos rendezvény szervezése ceglédi kötődésű. A Szido Kft 1991 óta dolgozik az épületgépészeti szakmában, 1994 óta van Cegléden áruházuk. 2004-ben a cég működése átalakult, azóta egy holding tagjaként működik, 20 saját üzlettel, 320 dolgozóval, köztük a ceglédi áruházban 60 fővel. A Gépész Holding vezetőjével Sziládi Sándorral a népszerű szakmai rendezvényről és az energiahatékony épületgépészeti megoldásokról beszélgettünk.
– Cégünk korábban az éves Construma kiállításon mutatta be új termékeit, de tíz éve úgy döntöttünk, hogy önálló vásár megrendezése hatékonyabb eszköz lenne számunkra. – számolt be lapunknak Sziládi Sándor a kezdetekről. – Ma a Gépész Expo Magyarország elsőszámú épületgépészeti kiállítása és vására. Három nap alatt 1500 vendég fordult meg a rendezvényen, amely meghívásos és kizárólag a szakma számára szervezzük. 2500-2600 partnerrel dolgozunk és háromszáz beszállítónk van: az expo a gyártók, beszállítók és a termékeket felhasználók találkozója, ahol a kivitelező szakemberek megismerkednek az új termékekkel, trendekkel, eljárásokkal, fejlesztésekkel. Erre annál inkább szükség van, mivel a forgalmazott termékeink 40 %-a importált termék, amelyet csak mi hozunk be az országba. Ezek megismertetése szakmai előadások, bemutatók, oktatás útján a szakemberekkel fontos feladat.
– Említette az új trendeket. Milyen újdonságok vannak az épületgépészetben?
– Az épületgépészet egy műszaki tudomány. A nagy nemzetközi vásárokat minden évben váltásban Frankfurtban és Milanóban tartják márciusban. Az ott gyártók által bemutatott legújabb termékeket hozzuk el mi is a vásárra. Az új műszaki innovációk így a magyar piacon is hamar megjelennek. De ezek alkalmazását, használatát, a lehetőségeket meg kell ismertetni a szakemberekkel, akik ajánlani tudják azt a megrendelőknek.
A kérdésre válaszolva, rengeteg apró dolog változott az épületgépészetben, a mai rendszer már nagyon bonyolult tud lenni. Tizenöt éve felraktak öt radiátort, egy termosztátot meg egy kazánt és kész volt a fűtési rendszer. Ma bonyolult számítógépes rendszerekkel hangolják össze a fűtési-hűtési rendszert, a világítástechnikát, a légtechnikát, akár mobiltelefonról irányítható módon. Nagyon divatos és hasznos az energia megtakarítás szempontjából a napelemek telepítése is.
– Ceglédi központú a cég, milyen előnyt jelent ez a helyi vásárlóknak?
– Feltétlen előny a ceglédieknek a nagy, azonnal elvihető árukészlet és az a szakmai felkészültség, amit munkatársaink biztosítanak. A vásárlók első kézből, a legfrissebb információkhoz tudnak hozzájutni, és mindemellett versenyképes árakat kínálunk. Ceglédet és a helyieket érintő változás két nagy beruházásunk is, amely most zajlik: egy logisztikai bázis épül a már meglévő csarnokunk mögött, amely a teljes cégcsoport raktározási igényeit fogja kielégíteni egy új 6500 m2-rel bővülő csarnokban. Ezen kívül a meglévő országos szervízhálózati központot is bővítjük Cegléden, oktatóközponttal, irodával.
– Ha valaki szeretne kis befektetéssel nagyobb megtakarítást elérni ingatlana épületgépészeti rendszerében, akkor mit ajánlana?
– Épületgépészetileg két tétel van, aminek átalakítása, cseréje jelentős megtakarítást eredményez és nem kell hozzá „szétverni a házat”: ez a kazán és a keringető-szivattyú cseréje. Cseréjükön nemcsak energiahatékonysági szempontból érdemes elgondolkodni, de jogszabályi változások is indokolják.
A keringető-szivattyúk esetében 2013-tól él az új ERP rendelkezés, hogy csak szabályozott keringető-szivattyút lehet beépíteni egész Európában. Ezek energia felvétele sokkal kevesebb, akár a korábbi fogyasztás 60 %-át is megspórolhatjuk éves szinten. Tavaly június 30-tól pedig szintén Európai Uniós szinten szabályozták, hogy csak olyan gázkazán építhető be, amely megfelel a törvényileg meghatározott éves hatásfoknak. Ennek a számnak pedig csak a kondenzációs kazán tud megfelelni. A megfelelő hatásfokú berendezéssel 25-30 %-os energia megtakarítást lehet elérni köbméterben. Hogy egyértelmű legyen: a törvény nem teszi kötelezővé a cserét, de ha a csere mellett döntünk, akkor csak az új szabályoknak megfelelőt lehet beszerelni.
Németországban nagyon gyorsan terjedt ez új technológia, de Magyarországon még mindig lassan váltanak az emberek. Ez érvényes a közintézményekre és családi házakra is. Úgy gondolom, hogy ennek oka elsősorban az információhiány: nem tudják az emberek, hogy hosszú távon megéri korszerű berendezésre cserélni a nagy energiafogyasztású régit. Sajnos, ma is vannak olyan kereskedők, akik kihasználják, hogy a magyar lakosság elsősorban árérzékeny. Olyan berendezéseket is árulnak, amelyeket ma már tilos lenne. Ez olcsóbb ugyan, bár ezek a milliós nagyságrendű építkezési költségvetésben elenyésző különbségek, mégis nagy hátrányt jelent majd, hogy élettartamunk töredéke a jó minőségű termékeknek, amelyekre garancia is van. Az lenne a legfontosabb, hogy a vásárlók megkapják a szükséges információkat a termékekről a döntés előtt és fontolják meg ne csak az árat, hanem a berendezések tartósságát és az energiafelhasználást is.
