A Petőfi Irodalmi Múzeum többek között olyan Arany János kéziratokat mutatott ma be, amelyeket egyébként soha nem láthatnánk. A Petőfi Irodalmi Múzeum új relikviái között Arany János kéziratai is szerepelnek. Ebből láthattak április 11-én, a költészet napján válogatást az érdeklődők. “Olyan Arany kincseket teszünk most közzé, amelyeket egyébként soha nem lehet látni, a kiállításon nagyon sok vers autgráf kézirata szerepel – mesélte az M5 kulturális híradónak Kalla Zsuzsa, a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményi igazgatója.
– Többek között néhány olyan kéziratot is bemutatunk, amelyek a költő egy nagyon homályos életszakaszára vetnek fényt. Megtekinthető például Arany első kézirata is, amely abból az időből származik, amikor a Debrecenben csalódott diák segédtanítónak megy el. Azt gondoljuk, hogy ezekkel és az ehhez hasonló irodalmi izgalmakkal egy kicsit közelebb tudjuk hozni a vers napját, a költészet napját azokhoz is, akik egyébként nem vesznek a kezükbe verseskönyvet. Kalla Zsuzsa szerint költészet napja mindenkihez szól, azokhoz is, akik versolvasók, és azokhoz is, akik nem vesznek a kezükbe verset, vagy épp nem jutnak el az irodalmi múzeumba. Most több platformon keresztül juthat el hozzájuk a vers élménye. Ezt jól illusztrálja a sátoraljaújhelyi szavalás: a múzeum helyi tagozata megszervezte, hogy a városi érelmiség, idén a matematika tanárok válasszanak ki egy-egy verset és szavalják, olvassák fel azt.
De a budapesti Petőfi Múzeumban érdekes előadás lesz látható, hallható: este 21. órától Figyelni a csöndet címmel Szabó T. Anna költő és Oláh Kálmán zongoraművész lép fel. Szabó T. Anna szövegeiben a fent szabadsága és a lent gravitációs tere váltakozik, a dallamok emelkedő íve mindig a köznapok földközelségét kompenzálja, a nyelv zenéjével ad szárnyat a szónak. A magyar klasszikus költészet hagyományát követve megidézi József Attila kamaszos dühét és Arany megfáradt melankóliáját. A versek földi dallamára közben az égi muzsika a válasz – a magyar és a nemzetközi zenei élet egyik legkitűnőbb előadóművésze és zeneszerzője, Oláh Kálmán zongoraművész saját szerzeményeivel és a versekre reflektálva improvizál.
