Vasárnap tartották Cegléden is az Úrnapját, amit a húsvéti időt lezáró pünkösdvasárnap után két héttel tartanak virágos körmenetekkel.
Az Úrnapját – teljes nevén az Úr Szent Testének és Szent Vérének ünnepe – Magyarországon a húsvéti időt lezáró pünkösdvasárnap után két héttel tartják virágos körmenetekkel. Az Úrnapja ünnep gyökerei a 13. századig nyúlnak vissza. Magyarországi megünnepléséről 1292-ből és 1299-ből vannak adatok.
A körmeneten Magyarországon – más országoktól eltérően – négy stáció van: négy oltárt állítanak, amelyet a pappal és az Oltáriszentséggel végigjárnak a hívek. Az úrnapi körmenetnek saját liturgiája van. A stációknál Evangéliumot olvasnak és a pap az égtájak felé áldást oszt. Ilyenkor azokért is imádkoznak, akiket a négy égtáj felé osztott áldás akaratlanul is elér.
(Fotó: Csáky András)
