A népi szövegek (köszöntők, dalsorok, rigmusok) lelkendező kívánságokat zengedeztek szájról szájra, házról házra. Ezek csokorba szedésekor kiderült, hogy az áldáskívánatok fontosság szerint sorjáznak, keretezve: a mindent adó Istentől a haza javáig.
„Légyetek a nagy Istennek
Igaz hívei!”
„Megtartónknak, táplálónknak
Mondjunk hozsannát!”
*
„Békesség a házban mindig legyen,
Benne az Úristen szállást vegyen!”
*
„Fehér kenyér dagadjon
Fűzfa tekenőben,
Bor, búza, kolbász
Legyen mindig bőven!”
„Jó kenyeret, szalonnát,
Tizenkét hónapon át!”
*
„Áldja az embert sok szép javaival,
Lelkét öntözze mennyei harmattal!”
*
„A patikát felejtsük el
Ez új esztendőben!”
„Jó esőt és meleget,
Jó termésből eleget!ˇ
*
„Adjon Isten minden jót,
Vegye el mind a nem jót.
Mitől félünk, mentsen meg,
Amit várunk, legyen meg!”
*
„Áldozunk dicsőségednek,
Kedvezz népednek!”
„Sok örömet e házban,
Boldogságot hazánkban!”
Koltói Ádám
