Március 12-én, a Bern Kávéházban Girst Ádám, a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium tanára állított ki 8 művészfotót, és ebből az alkalomból kiállítás megnyitóra sereglettek az érdeklődők. Jöttek tanárkollégák, tanítványok, rokonok, barátok, újságírók, TV-sek, fotósok, művészetpártolók, művészek vidékről is, csak pusztán kíváncsiságból, mert az ő városukban nincsenek ilyen művészeti programok.
Girst tanár úr legkedvesebb művészeti ága a képzőművészet mellett az irodalom, pontosabban a költészet, konkrétan Ady Endre, Radnóti Miklós, József Attila versei.
Varga Babó tanárnő „Az én Adym” című előadásában körbejárta az Adyt övező vita okait. Előadásában gondosan felépített gondolatfüzérrel értelmezte és bontotta ki az Ady Endre költészetében fellelhető látszólagos ellentmondásokat. Az előadás mindnyájunk számára tanulságos volt és útmutató, hiszen a hazafiság, hazaszeretet talajára jutottunk az okfejtés, levezetés kapcsán.
Kiszely Margó elárulta, hogy szinte együtt él Radnóti Miklós: Nem tudhatom című versével, gyakran elmormolja magában, mert élete szerves részévé vált, és el is mondta a verset. A fiatalság képviseletében Pipicz Ádám elszavalta József Attila: Tiszta szívvel című versét, hatalmas lelkesedéssel, átéléssel, tiszta szívvel verselt. A nagyszámú hallgatóság érezhetően hagyta magát belevinni kedves magyar költőink gondolat-, és érzésvilágába.
Több kérdés is felvetődött a kiállított fotókkal kapcsolatban. A legszembetűnőbbet, az installációk fekete-fehér megjelenítését azzal magyarázta Girst Ádám, hogy az ő egyéniségéből fakad, hogy nem alkalmaz harsány színeket, a háttérben szeret maradni, a háttér homályához pedig, nem kellenek színek.
Bár a 8 képből egy zöld színezetű körtét ábrázol, de a művész válasza az volt, hogy a körte nem körte, a többi képen a pohár vagy a tálca nem az, aminek látszik, hanem a gondolatok, érzések kifejezése fénnyel és árnyékkal.
A megnyitó után még többen maradtak, egyesek a tanár úrral beszélgettek, mások a fotókat nézegették, néhányan pedig, „csak úgy” még nem akartak hazamenni, mert olyan jól érezték magukat.
Kiszely Margó
