„Egy igazi mérnök alááll a hídnak, amit tervezett” – fotókon egy kisváros fejlődése a Horthy-korszakban címmel jelentetett meg cikket a 24.hu. Kádár Antal Cegléd főmérnöke precízen dokumentálta a mezőváros életét és megörökítette a fejlesztéseket az utcai vécéktől a tanyasi iskolákig Horthy alatt, a két világháború között. A fotókon hídavatás, kormányzói megtekintés, közkórház és lőtér, strandfürdő és a rászoruló családoknak épített telep is szerepel.
„Cegléd, a Pesthez közeli, de nehéz sorsú mezőváros a hatalmas tanyavilággal és a nagy szegénységgel, belvíztől összeroskadó vályogházakkal kint és városias belső részekkel a központban a legnehezebb helyzetű volt az egymással is rivalizáló „háromváros” közül. Kecskeméthez és Nagykőröshöz képest itt mindig erősebb volt a szociális elégedetlenség és vele a radikalizmus is: előbb az óriási Kossuth-kultusz és a függetlenségi hagyomány, de közben már az agrárszocializmus és az antiszemitizmus is. A szociográfus Erdei Ferenc a Futóhomokban rendről, nyugalomról és fejlődésről vagy inkább ezek látszatáról írt Cegléd kapcsán: csinos és rendezett város, ahol a szántóföldi mezőgazdaság mellett a szőlő és a gyümölcstermesztés is szépen fejlődik, de kezelhetetlen társadalmi feszültségek vannak a példás rend és csend mögött.” – fogalmaz a 24.hu cikke.
Kádár Antal „24 éves volt, amikor 1924-ben megpályázta a ceglédi hivatalt, és húsz éven át felügyelte-irányította a városi építkezéseket, miközben magántervezői irodát is fenntartott. Munkájáról fényképes dokumentációt is készített, albumának képei a család jóvoltából kerülnek hamarosan fel a Fortepanra.
Cegléd két világháború között kialakult utcaképén és intézményfejlesztésein az ő keze nyoma van: rendezte az Újvárost, elkészítette a város utcakitűzési tervét, fásított, árvízvédekezett, belvizeket csapolt le a saját tervei alapján, de építtetett kórházat, közvágóhidat, halastavat és strandot, gazdasági iskolát, valamint kisvasutat is.
Ekkoriban akarták vasúttal szorosabban összekötni a mezővárost a saját tanyavilágával – Cegléd lakosságának harmada a tanyákon élt. Az adósságai miatt pénzügyileg óvatos városnak végül csak a törteli, kisnyomtávú madzagvasutat sikerült megépítenie, a lelkes építtető Kádár pedig örökös szabadjegyet kapott a kisvasútra.”
A cikk kitér a sporttelep, a strand, a kórház építésére Horthy látogatására, az ONCSA telepek létrehozására és az erősödő antiszemitizmusra is. Kádárt 1944-ben a zsidók deportálása után távolították el hivatalából.
