A ceglédi közösségi média csoportokban jelent meg Sas Annamária bejegyzése, amelyben a pókbangós rét védelmére szólítja fel a ceglédieket, miután a ceglédi médiát bejárta egy videó, amelyen egy quad-ozó személy látható a fokozottan védett természetvédelmi területen.
„Részben a motocrossos eset margójára írom ezt a posztot, részben pedig mint érdekességre, családi kirándulások lehetőségére szeretném felhívni a figyelmet. Virágzik az orchideák közé tartozó pókbangó a Ceglédi-rét Természetvédelmi Területen. Nem olyan látványos, feltűnő színű és méretű növény, mint kaspós társai a lakásainkban, de nagyon ritka és nagyon különleges, éppen ezért nagyon sérülékeny is.
Szomorúsággal tölt el, hogy a Cegléden élő, itt felnövő emberek nincsenek tisztában azzal, hogy milyen különleges természeti értéknek ad otthont ez a város. Én nem itt nőttem fel, felnőtt fejjel találkoztam először ezzel a csodálatos növénnyel. Úgy gondolom, erre a rétre virágzási időben minden ceglédi iskolás gyereknek ki kellene jutnia legalább egyszer életében, szervezett keretek között. Erre egyelőre nincs lehetőség, de a terület önállóan látogatható. Azonban akármilyen csábító is futkosni kicsit a zöld fűben, kérnék mindenkit, hogy ne tegyen ilyet, tavaszi időszakban különösen ne. Gyermekekkel sétálva a növény a földútról való letérés nélkül is könnyen meglátható, az út elhagyása azonban szinte biztosan taposással jár. Maga a növény mindössze két arasznyi nagyságú, virága kisebb, mint az ujjbegyünk. Vigyázzunk rájuk, hogy a majd dédunokáink is gyönyörködhessenek bennük!
A terület nem kutyafuttató, nem terepi lovaspálya, nem bringapálya. Ha taposol, rombolsz, azzal nemcsak mások örömét veszed el, hanem természetkárosítást követsz el. A pókbangó egyedeinek pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 100 000 Ft, így néhány tő elpusztítása miatt is nagyon komoly bírsággal sújtható az elkövető. A technikai sportok szerelmeseitől pedig még inkább kérnénk a jogszabálykövető magatartást, ugyanis off-roados kikapcsolódással százas-ezres nagyságrendben pusztíthatják el a növényt. Lehet számolgatni…. és csak az egyik dolog a bírság… A mostani bűncselekmény elkövetőjét – igen, ez már nem szabálysértés kategória – nem egy ejnye-bejnye figyelmeztetés érdekében keresik. Aki „[….] védett természeti területet vagy védett élő szervezetek életközösségét, illetve azok élőhelyét jogellenesen jelentős mértékben megváltoztatja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről.
Most pedig felmerül az arasznyi növények iránt egyáltalán nem érdeklődő olvasókban a kérdés: Akkor már sehol semmit nem lehet csinálni? A Ceglédi-rét a város nagyjából 25 km sugarú körében az egyetlen védett természeti terület, csupán néhány hektár (a mellékelt ábra illusztrálja, hogy szinte csak egy tollheggyel odatett pötty a térképen). Ha itt a szabályok szigorú betartását kérjük, akkor talán nem kérünk sokat… Egyéb jogszabályok persze más területekre is vonatkoznak, amelyekkel nem árt tisztában lenni, ha nem szeretnénk megütni a bokánkat. Ha téged nem érdekelnek az itteni értékek, nem baj, csak ne itt szórakozz és ne tegyél kárt!
Néhány kérdés azért felmerül: Miért nem beszélnek többet az iskolákban, médiában, KRESZ-oktatásban a védett természeti területek típusairól és az ottani szabályok megszegésének Btk-s következményeiről? Miért nem ismertetik meg a helyi lakosságot azzal, hogy milyen természeti értékek vannak a környezetükben, melyekre a város is büszke lehet és melyek védelméért együtt kiállhatnánk?” – írta a bejegyzésben, amelyhez többen hozzászóltak és például sürgették a terület elkerítését a védelem érdekében. Juhász Erika biológus hozzászólásában kifejti: „a védett terület elkerítése esetén a funciója sérül, mivel a szomszédos területek közötti átjárhatóság sok faj számára alapvető fontosságú. A Bükk-hegység szinte egésze védett, mégsem fogják bekeríteni. Kerítés nem jöhet szóba, sorompó esetleg igen, hogy legalább azt kizárjuk, aki négy keréken jön, de a crossmotoros megoldja… a tájékoztató táblák, kommunikáció, ismeretterjesztés fontosságával egyetértek. Bele kell vésni a fejekbe, hogy ez egy országos jelentőségű, csodálatos terület, és akkor nem kell kerítés. Kell viszont ellenőrzés és a szabályok szigorú betartatása. Természetvédelmi őrt hosszú időn keresztül nem tudtak találni Cegléd környékére (sok tíz km-re lakó szakemberek tudtak kijönni a helyszínre alkalomszerűen), most ez változott. Ilyen városi védett területeken viszont nagyon kellene rendszeres rendőri/polgárőri jelenlét az illegális tevékenységek megfékezése érdekében. Kérdés, hogy van-e társadalmi akarat, a lakosság részéről igény arra, hogy példaértékűen védjük a természeti kincseinket itt, Cegléden? Ha a lakosság nem ismeri és nem értékeli a terület fontosságát, akkor biztosan nem lesz változás. Ha értékeli és tenni akar érte, akkor talán együtt elérhetjük, hogy nagyobb odafigyelést kapjon a rét. Ismeretterjesztő táblát lehetne közösségi összefogásból finanszírozni. A kommunikációhoz pedig ilyen posztokkal is hozzá tudunk tenni egy kicsikét. Persze a legjobb az volna, ha a gyerekek számára nem azt jelentené az iskola, hogy reggeltől estig ülnek a padban, hanem megismerhetnének ilyen helyeket, és kialakulhatna bennük egyfajta kötődés, megbecsülés a természeti kincsek irányába.”