Új kiadvánnyal gyarapodott a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium történetéről szóló gazdag irodalom. Idén, május 14-én jelent meg Kürti György és Mezeiné Kónya Terézia: 125 tanév írásban és képekben. A Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium története 1899-2024. című könyve. A kötet a gimnázium Centenáriumi Füzetek sorozatának XIV. darabja, kiadója pedig az Aura. A szerzők és az olvasók örömére hosszú a kiadvány megjelenését támogatók listája. Név szerint is felsorolták őket a belső címlapon, de talán ez a félmondat tartalmazza a legfontosabb információt: „… valamint több száz személy, aki kapcsolódik a gimnáziumhoz.”
A könyv szerzői egy-egy fejezetet szántak egy-egy tanévnek. Így állt össze a 125 tanév hírekből és képekből szerkesztett szinte teljes krónikája. Az igazgatókról, a tanárokról, a diákokról, a tanulmányi eredményekről, a diáksportról, az épület állapotáról, az ifjúsági szervezetekről, a tananyagról, az oktatási reformokról, az énekkarról sorakoznak minden oldalon az adatok. A tanévről szóló fejezetek szerkezete ugyanaz, de a hírek természetesen minden évben változtak. Komoly feladatot jelentett a fotók felkutatása és összegyűjtése, hiszen nem minden eseményről maradtak felvételek.
Kürti György és Mezeiné Kónya Terézia tapasztalatai szerint az olvasók a saját élményeiket, a közös ismerősöket keresik meg először a könyvben. Azokat a tanéveket szeretnék újra felidézni, melyeket személyesen is átélhettek és megtapasztalhattak. A Kossuth Lajos Gimnázium Leánykarának páratlan története pl. több nemzedéket köt össze és nem csak egyéni sikerekről, hanem a máig tartó közösségi életről is szól.
A régi hírekben azonban nem csak az iskolai élet szerepel. „Az országban öt gimnáziumban – közöttük a ceglédi intézményben is – kísérletként tananyagcsökkentést vezettek be és megindult a tantárgycsoportos fakultatívoktatás kipróbálása” – olvasható például az 1972-1973-as tanév egyik meghatározó újdonságáról. Ha az olvasónak van hozzá kedve, hasonló (a tananyagcsökkentéséről vagy a tananyag bővítéséről) szóló híreket talál majd a kötet többi oldalán is.
Természetesen a történelmi jelentőségű események is bekerültek az iskola életébe. „Az értekezleten részt vett Németh Ferenc – az iskola 1956 októberében elküldött igazgatója – aki ekkor a Pest Megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztályának vezetője volt” – ez az 1957-1957-es tanévről szóló hír az első látásra nem túl érdekes. De ceglédi gimnázium és az ’56-os magyar forradalom kapcsolatáról szóló történetben ennek a részletnek nagyon is fontos helye van.
A korábbi hírek a korábbi generációk számára még érthetőek voltak. „1989-ben a KISZ megszűnt. Október 6-tól az iskolai KISZ-szervezetek bélyegzője is érvénytelen lett. A tanév elején diákönkormányzat jött létre” – a mai ifjúság ezekkel a mondatokkal már csak a történelemórákon ismerkedhet meg.
A sort még hosszan lehetne folytatni, hiszen a könyv egyik legnagyobb erénye éppen ez: azt bizonyítja, hogy egy iskola milyen fontos és mennyire meghatározó egy ország és egy város életében! A ceglédi gimnázium alapítói (Dobos János mérnök, Gubody Ferenc polgármester és a kezdeményezést támogató 19. századi városi képviselők) akarata az elmúlt százhuszonöt év alatt valósággá vált: az oktatás a legjobb befektetések közé tartozik. Azok az olvasók, akik a számoknak hisznek, ajánlom a Melléklet című fejezet statisztikáit. Az unalmasnak tűnő adatok szintén az előbbi igazságot illusztrálják.
A százhuszonötödik, 2023-2024-es tanév krónikája már a mai időkre utal „Az iskola felújítása a tervezett ütemben halad, júniusban már az előkert, a sportudvar kiépítése zajlott. … Az összepakoláshoz és a visszaköltözéshez a gimnázium ismét kérte a diákok segítségét. Egy telefonos app (CEGLAB.HU) letöltése után a diákok beváltható pontokat gyűjthettek a közösségi szolgálat óraszámain kívül” – olvasható a könyv utolsó fejezetében. Ma már azt is tudjuk, hogy 2024 szeptemberében a szépen, szakszerűen felújított épületben kezdődött meg a tanítás.
A könyv beszerezhető a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium Könyvtárában.
Reznák Erzsébet
