Eljött a nagy nap! Megérkeztünk a helyszínre, ahol átnézték a táskánkat, kabátjainkat, majd egy szigorú ellenőrzés keretében fémdetektoros kapukon sétáltunk át. Miután elfoglaltuk a helyünket a felsőházi ülésteremben, egy rövid eligazításon vettünk részt, ahol kipróbálhattuk a szavazógombok működését. Eztán viszont már élesben ment a játék. A már említett négypárti bizottsági üléseken a képviselő urak és asszonyok megtárgyalták a törvényjavaslatot. Abban a bizottságban, amelyikben én is részt vettem, az egyik osztálytársam és a Téliek pártjából az egyik képviselő asszony között késhegyig menő vita alakult ki. Ez a bizonyos incidens aztán az egész napra rányomta a bélyegét (tisztára, mint a valóságban!). A frakcióülésen kicsit összeszedtük magunkat, és egyeztettük a stratégiánkat a továbbiakra nézve. A félórás szünetben megebédeltünk, és megpróbáltuk befolyásolni a képviselőtársakat, illetve információkat gyűjteni a másik három frakció álláspontjáról. Majd következett a nagy plenáris ülés! A vezérszónoklatok után eléggé elfajult a vita, szinte csak kapkodtam a fejemet az érvek és ellenérvek zuhatagában. Volt egy pont, amikor már úgy éreztem, mintha egy szappanoperát néznék! De minden jó, ha a vége jó, nem nagy többséggel ugyan, de átment a törvényjavaslatunk. Azután következett a sajtótájékoztató, ahol szóvivőink remekül helytálltak. Később pedig még egy rövid körbevezetésre is nyílt lehetőségünk a Parlament épületében.
Azután indultunk haza, és a vonaton kitárgyaltuk a történteket. A Demokráciajátékkal eltöltött nap nagyon élvezetes volt, mivel játékos keretek között tanulhattunk a parlament működéséről.
