A török hódoltsági korban az apácák nagyon nehezen tudták megőrizni földesúri felügyeletüket birtokaik felett. A mohácsi csatavesztés után – Budát is (1541-ben) elfoglaló I. Szulejmán szultán serege elől a klarisszák menekülni kényszerültek, végül Pozsonyba helyezték át székhelyüket. Csak Buda 1686. évi felszabadulása után költözhettek vissza. A politikai helyzet azonban a XVII-XVIII. században megváltozott, köszönhetően a reformációnak is, és nem kevésbé II. József rendeletének. A klarisszák birtokai 1782-ben a Vallásalapítványi Uradalom kezébe kerültek. A magyar kódex-irodalom művelésében (pl. másolás) és könyvkultúrában is fontos szerepet játszottak, amint az egyik kismonográfia fel is dolgozta – vagyis működésük nem merült ki a gazdatisztjeik túlkapásaiban, amit azért sokszor felemlítenek velük kapcsolatban.
A rendjük 1995. augusztus 12-én települt meg újra hazánkban. Szécsényben francia apácák nevéhez fűződik az újraalapítás, s jelenleg öt fő alkotja a közösséget, 2000 óta pedig Csíksomlyón is élnek klarissza nővérek. Hazai címük: 3170 Szécsény, Haynald u. 15-17. Elég lesz-e az elmúlt 50 év viszontagságai után, hogy a 650 éves születésnapjára készülő Cegléd meghívja a klarisszákat május 8-ára?
1. kép Egy fiatal apáca Szécsényben
2. kép Lantos Györgyi Városalapítók szobra
3. kép Klarisszák 1914-ben
