Fölfedezte, bemutatta a ceglédieknek saját alkotóművészeiket. Molnár József, Lukácsi János, képeit, Kaczur Pál, Tóth István, Füle Mihály, Élesdi István, Cseh István alkotásait csodálhatták meg a látogatók. Benedek Péter gyűjteményes kiállításán, 1964 decemberében, a szétszóródott életműből hetvenhat képet sikerült egymás mellé sorakoztatni! (Később, 1979-ben, az ő szerkesztésében jelent meg a festőről szóló irodalom-válogatás.) Eközben egy lemezvillás Csepel motorbiciklivel járta a határt, a környéket, publikált, doktorált, szervezett, s örvendezett két kislányának, akik Cegléden születtek, s a „dinnyepiaci” óvodába jártak. Aztán 1968 végére a bővített, felújított múzeumban elkészült az új, állandó kiállítás: Ceglédi évszázadok címmel. (Tervezői: dr. Ikvai Nándor, I. Sándor Ildikó és Kovács Tibor) A megnyitón (1969. január 5.) már megyei múzeumigazgatóként mutatta be utódját, a szintén Gunda Béla-tanítvány Szilágyi Miklóst. Ikvai Nándor 1980-tól minisztériumi csoportvezető, majd főosztályvezető lett. A Cegléd Barátainak Köre alapító tagjaként is mindkét beosztása mellett tovább segítette Cegléd várost. Kiadványok sorát lektorálta (Pataki: Ceglédi emlékhelyek, Hidvégi: Pusztabokrok). A város kérésére elvállalta a Cegléd monográfia összeállítását, a szerzőkkel való koordinációt, a nyomdai munkálatok segítését. 3)„Olyan tanulmánykötet lenne, amely arányosan dolgozná fel Cegléd különböző korszakait, az őrkortól napjainkig, 40 ív terjedelemben” – írta 1977-ben.
A 70-es évek végére (Szilágyi Miklós javaslata alapján) elkészült a városi történelemtanárok közösségének munkája, a Történelem órák a múzeumban. A kidolgozott óravázlatokatösszehangolták az új kiállítás tematikájával, már csak egy múzeumpedagógus segítsége kellett a sikeres megvalósításhoz. Ennek a státusznak a megadását is lelkesen támogatta a megyei múzeumigazgató.
Nem tudta megvalósítani álmát, amit az idézett Életrajzi morzsák végén olvashatunk (1986. január 23-i keltezéssel): „Írogatok, terepet járok, sok tervem van még a szakmában a nyugdíjig, de még több azután…” Két évvel később döbbenetes volt a hír, hogy szentendrei otthonában, munka közben, az íróasztalnál rosszullett, s elhunyt dr. Ikvai Nándor. Tisztelői, barátai, tudós társai néhány év múltával a StudiaComitatensia két kötetével (23-24.) emlékeztek a kiváló etnográfusra, múzeumszervezőre. 4) Európa-hírű mestere, Gunda Béla (1911-1994) így írt róla a II. kötetben: „A feladatok sokasága, a munka tempója, a szervezés, a tudományos tevékenység láza s a gyarlóság emelte gátak lerombolása nyitotta ki az ajtót korai távozásához.”A méltó emlékezés elől is el kellene takarítani a gátakat….
Dr. Szabó Alfréd
Jegyzetek:
- Ikvai-Kürti: Az ötven éves Ceglédi Kossuth Múzeum története és a Kossuth kultusz…A Kossuth Múzeum Kiadása. Cegléd, 1967. 46. o.
- Életrajzi morzsák. A Cegléd Barátainak Köre gyűjteménye. Kézirat 1988. Városi Könyvtár, Helytörténet
- Cegléd története Szerkesztette: dr. Ikvai Nándor StudiaComitatensia 11. Szentendre, 1982.
- Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor Emlékére I-II. (Szerkesztette: Novák László.) PMMI Szentendre 1994.
Ikvai Nándor és I. Sándor Ildikó szerzőhöz írott levelei
