Április másodikán, Nagycsütörtök estével vette kezdetét a nagyböjti időszak végét jelentő szent három nap a katolikus egyházban
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) MTI-hez eljuttatott közleménye szerint délelőtt az egyházmegyék székesegyházaiban a főpásztorok szentmise keretében megszentelték a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a bérmálás szentségének kiszolgáltatásakor használt krizmát. Krisztus az utolsó vacsorán alapította meg az oltáriszentséget, valamint az egyházi rendet, ezért az olajszentelési mise keretében a papok közösen újítják meg a szentelésükkor tett ígéreteket – írták.
Az esti liturgia az utolsó vacsora felidézésével kezdődik, amikor Jézus maga köré gyűjtötte tanítványait – folytatták. A szentmise elején a hívek Krisztust dicsőítik. Az orgona, a templomok csengői és harangjai ez után elhallgatnak, és csak a nagyszombat esti, húsvéti feltámadási szertartáson szólalnak meg újra. A néphagyomány úgy tartja, hogy ilyenkor a harangok „Rómába mennek”. A nagycsütörtöki szertartás része a lábmosás, amivel Krisztus tettére emlékeznek, aki az utolsó vacsorán szeretetének jeléül megmosta tizenkét tanítványának a lábát.
Krisztus ruháitól való megfosztását jelképezi a szentmise végén az úgynevezett oltárfosztás, amikor minden díszt eltávolítanak az oltárról, az oltáriszentséget pedig a pap egy külön erre a célra kialakított kápolnába viszi. A mise végén a hívek csendben, elbocsátás nélkül távoznak a templomból. Ettől kezdve húsvétig az egyház nem mutat be szentmisét – olvasható az MKPK közleményében.
MTI – Fotó: Kisfaludi István
