A tér viszont soha nem lett önkormányzat/tanács által, hivatalosan elnevezve Kossuth térnek, hanem maga a nép és a néphagyomány nevezte Kossuth térnek azt a területet, ami most a Katolikus templom előtt van. A templom mögötti rész ugyanis akkor még be volt építve.
1900-as évek elején felmerült az akkori városvezetés részéről, hogy a Kossuth szobrot az Árpád térről áttennék a Katolikus Templom elé, akkori Kossuth térre. De a Katolikus Egyház megneszelte a tervet. Gyorsan felállította a temploma elé a Szentháromság szoborcsoportot, ezzel elfoglalva maguknak a templom előtti területet. A szoborcsoport elsőre rosszul sikerült. Annyira, hogy az egyház át sem vette a szoborcsoportot, a három alakot leszedték, a továbbiakban 10 évig fel sem lett avatva. A régi „csúnya szobrok” ma is a Katolikus Templom harangtornyában vannak. Így a Kossuth szobor maradt a henyén. Később a Katolikus Templom mögötti beépített rész is le lett bontva. A névadáskor automatikusan a Kossuth tér elnevezést kapta meg.
Reznák Erzsébettel beszélgetve arra jutottunk épp a fennálló helyzet adhat nagyszerű alkalmat arra, – ha valaki rákérdez miért van ez így – hogy egy helytörténeti összefoglalót mondjunk el az érdeklődőnek. És végül is Kossuth a szabadságért küzdött.
Innen nézve, nagyon is találó a szobrával díszített tér neve.
Innen nézve, nagyon is találó a szobrával díszített tér neve.
