Szilágyi Sándor senior alezredes különleges gyűjteményéről a Zsaru Magazin is jelentetett meg cikket. Az első világháborús csendőruniformistól kezdve női katonaruhán, harckocsizó sapkán, acélsisakon át van szovjet Moszin-Nagant puskája, orosz PPS és német MP 40 géppisztolya, MP 44 rohampuskája, magyar díszszablyája, temérdek bajonettje, de százéves borotválkozótükre, csajkája, kulacsa, kitüntetése, beszédes, múltidéző dokumentumai. Őrzi több korszak motoros, gépkocsizó és gyalogos rendőreinek egyenruháit, relikviáit, rendfokozatait, kényszerítő eszközeit.
A Ceglédi Rendőrkapitányság senior bűnmegelőzési előadója aktív korszaka után több uniformist hord, mint valaha – igaz, mostanság már nem magára ölti azokat, hanem kiállításokra viszi. A 20. század utolsó 25 évét katonaként szolgálta Cegléden. Hét évet tett hozzá ugyancsak Cegléden, de már rendőrként, ügyeletvezetőként vonult nyugdíjba. Nem távolodott el a pályától, különleges hobbija van, rendőr- és katonai ruhákat, felszereléseket, emlékeket gyűjt.
– Áprilistól újra foglalkoztat a rendőrség, aktív kollégáim bűnmegelőzési munkáját segítem – mondta Szilágyi Sándor senior alezredes. – Az utazó tárlatok nagyon népszerűek, mindenkit meg lehet szólítani a míves kiállítású kollekcióval. Kilencven-száz egyenruhát gyűjtöttem össze az évek alatt, melléjük felszerelési tárgyakat, fegyvereket is beszereztem. Utóbbiak különösen megmozgatják az ifjabbak fantáziáját, ezért olyan gyűjtemény összeállítására törekedtem, amit nemcsak megnézhetnek, de felemelhetnek, megfoghatnak, és mivel hatástalanított az összes eszköz, biztonságosan szétszedhetik, összerakhatják, kipróbálhatják. A történelem tapinthatóvá, kézbe vehetővé válik. A fiataloknak mesélek adott korszakokról, a náluk több évtizeddel idősebb puskák, bajonettek vagy éppen a Kádár-kori rendőrruhák szemlélgetése közben. Ha már beszélgettünk az őket elsődlegesen érdeklő témákról, utána ejtünk szót aktuális kérdésekről, bűn és jog viszonyáról is. Járok nyugdíjas klubokba, rendezvényekre is, az a generáció ismerősként üdvözli a tárlatot, fiatalságuk egy-egy kedves szeletét hozom vissza a régen látott, mára kiállítási darabokká változott tárgyakkal.
Szilágyi Sándor senior alezredes nyitott szemmel jár a világban: ha beszerzendő tételről van szó, rokonok, ismerősök útját értesül kallódó ereklyékről, van, hogy börzéken vásárol, cserél darabokat, besegít az internet is. Máskor őt keresik meg komplett hagyatékokkal, így életutakat is megismer. A rossz állapotú, fából készült alkatrészek sem fognak ki rajta, sógora műhelyében készít pótlásokat, a hiányzó deformált fémrészeket pedig méretre kiönteti. Ápolja a hagyományt, közben egyre gyűlik, terebélyesedik a katonai és zsarutörténeti tárgybirodalom.
Szilágyi Sándor gazdagodó gyűjteményét egyelőre otthonában tartja, egyes darabok a Ceglédi Rendőrkapitányság épületében is megtekinthetők, de az alezredes dédelget egy tervet, hogy lerakja egy múzeum alapjait is.
(Szilágyi Attila – Megjelent a Zsaru Rendőrségi Magazin 2016/41. számában – Fotó: Krizsán E.)
