„Szózat minden ker. közösséghez Cegléd reformálásának 400-ik évfordulóján” – a címben olvasható 400-as szám nem tévedés; ezt a dokumentumot 1927-ben adta ki a ceglédi református és evangélikus – az akkori szóhasználat szerint ágostai hitvallású evangélikus egyház. A közös nyilatkozatban összefoglalták a ceglédi reformáció történetét is. – e dokumentumról, amely a Kossuth Múzeum tulajdonában van, az intézmény facebook oldala tudósít.
“A történelmi hagyomány szerint Cegléd városában a protestantizmus négyszáz év óta teljesíti Istentől kapott hivatását, előbb lutheri, később századokon át kálvini formájában, mind egyházi iskolai, mind társadalmi téren s a haza iránti áldozatos szeretet megmutatásában.” – olvasható a szövegben. “E négyszáz év alatt hordozója volt a nehéz megpróbáltatásokban gazdag protestáns sorsnak, de ebben Isten segedelmével megállott s ama nemes harcot itt megharcolta. Mai intézményei, szép templomai, iskolái, vallásos egyesületei, jótékony alapítványai, munkás és hithű tagjai az egyházi és közéletnek, úgyszinte a tudománynak a múltban és jelenben innen származó képviselői hirdetik, hogy az Istennek kegyelme méltónak találta az életre s a mai nemzedék mindezekben zálogát látja jövő reményteljes fejlődésének.” – folytatódik méltóságteljes összefoglaló.
A két egyház képviselői egyébként közös, 1927. szeptember 18-ai díszközgyűlésükön hirdették ki ezt a szózatot, melyet Magyarország keresztyén népeihez címeztek.
A megemlékezés dátumát az első ceglédi evangéliumi gyülekezet 1527-es megszervezésével magyarázták. A bizonyítékok azonban Szegedi Kis István prédikátor 1545-1547 közötti ceglédi tartózkodásához kötik a reformáció itteni megjelenését.
A nyilatkozatot Takács József, a reformátusok és Törteli Lajos, az evangélikusok lelkipásztora írta alá. A díszközgyűlésen részt vett a ceglédi születésű Raffay Sándor valamint Ravasz László püspök is. A jeles eseményről kiadvány is készült; az 1928-ban kiadott “Emlékkönyv Cegléd reformációjának 400-ik évfordulójára” c. könyvet Sárkány József, a Kossuth Múzeum igazgatója állította össze.
“A történelmi hagyomány szerint Cegléd városában a protestantizmus négyszáz év óta teljesíti Istentől kapott hivatását, előbb lutheri, később századokon át kálvini formájában, mind egyházi iskolai, mind társadalmi téren s a haza iránti áldozatos szeretet megmutatásában.” – olvasható a szövegben. “E négyszáz év alatt hordozója volt a nehéz megpróbáltatásokban gazdag protestáns sorsnak, de ebben Isten segedelmével megállott s ama nemes harcot itt megharcolta. Mai intézményei, szép templomai, iskolái, vallásos egyesületei, jótékony alapítványai, munkás és hithű tagjai az egyházi és közéletnek, úgyszinte a tudománynak a múltban és jelenben innen származó képviselői hirdetik, hogy az Istennek kegyelme méltónak találta az életre s a mai nemzedék mindezekben zálogát látja jövő reményteljes fejlődésének.” – folytatódik méltóságteljes összefoglaló.
A két egyház képviselői egyébként közös, 1927. szeptember 18-ai díszközgyűlésükön hirdették ki ezt a szózatot, melyet Magyarország keresztyén népeihez címeztek.
A megemlékezés dátumát az első ceglédi evangéliumi gyülekezet 1527-es megszervezésével magyarázták. A bizonyítékok azonban Szegedi Kis István prédikátor 1545-1547 közötti ceglédi tartózkodásához kötik a reformáció itteni megjelenését.
A nyilatkozatot Takács József, a reformátusok és Törteli Lajos, az evangélikusok lelkipásztora írta alá. A díszközgyűlésen részt vett a ceglédi születésű Raffay Sándor valamint Ravasz László püspök is. A jeles eseményről kiadvány is készült; az 1928-ban kiadott “Emlékkönyv Cegléd reformációjának 400-ik évfordulójára” c. könyvet Sárkány József, a Kossuth Múzeum igazgatója állította össze.
A képen: részlet a dokumentumból és a ceglédi református egyházközség régi pecsétje. A Szózat minden ker. közösséghez Cegléd reformálásának 400-ik évfordulóján” c. dokumentum a Kossuth Múzeum tulajdona
Forrás: Kossuth Múzeum
[…] teljes, eredeti cikk ide kattintva olvasható […]