11.5 C
Cegléd
2025. október 27. hétfő
spot_img

Feltekintő – A boldogság nyomában

A ceglédi születésű húsz éves Németh Natália Virág a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatója. Teljes erőbedobással készül továbbvinni egy olyan családi tradíciót, amelynek alapjait – elmondása szerint – az anyatejjel szívta magába. Nagymamája, keresztanyja és édesanyja is szociális munkások. Abonyban mindenki a segítőkészségükről ismeri őket. Nati – amellett, hogy kislány kora óta rendszeresen adakozik rászoruló gyerekeknek – nagyon várja, hogy végre idősekkel vagy szellemi fogyatékkal élőkkel foglalkozhasson. Ezzel az ambiciózus és bátor ifjú hölggyel az élet nagy kérdéseit feszegettük.

 

-Mit gondolsz, mi az emberi lét célja?

-A személyes életemben úgy határoznám ezt meg, hogy ha majd úgy 50 év múlva a férjemmel kint ücsörgünk a verandán, olyan életutat tudhassunk magunk mögött, amire igazán büszkék lehetünk. Ami után gazdag örökséget hagyhatunk a gyerekeinkre. Nem anyagi értelemben vett gazdaságot értek ez alatt, hanem boldogságot és szeretetet.

-Szerinted az emberek meg tudják ezt valósítani?

-Nyilván nem csak rajtunk múlik, hogy milyen irányba ível a sorsunk. Amit megtehetünk – például, hogy egészséges és tudatos életvitelt folytatunk – azt tegyük meg! De vannak olyan tényezők is, amikbe nincs beleszólásunk, ilyen lehet egy váratlan baleset, egy betegség vagy a halál. Ezek átmenetileg (vagy akár örökre) keresztbe húzhatják a terveinket.

-Mit gondolsz, mi kell ahhoz, hogy ez az életcél megvalósulhasson?

-Az, hogy egyáltalán ne történjenek rossz dolgok. Sokaknak például egész életükben nélkülözniük kell a szerető családi hátteret. Egyesek harmonikus párkapcsolatról álmodoznak, míg mások évtizedekig hiába várnak a gyermekáldásra. Szerintem a boldogság ilyen hétköznapi dolgokon áll vagy bukik.

-Tapasztalataid alapján mi az emberi élet kiteljesedését leginkább hátráltató erő?

-A pesszimizmus! Nyilvánvaló, hogy a jóra, sőt a még jobbra, a fejlődésre kell törekedni, de én úgy vettem észre, hogy sokan nem élvezik az életet és a céljaik felé vezető utat, hanem folyton elégedetlenek.

-Mi lehet ennek az oka?

-Talán a neveltetésből ered, hogy az ember megtanul-e hálás lenni mindazért, amije van, illetve képes-e, hajlandó-e megtenni a szükséges lépéseket, változtatásokat.

-Te hogyan próbálod ezt a saját életedben megvalósítani?

-Mivel engem elégedett hozzáállásra neveltek, anyukám rögtön helyreigazít, ha panaszkodni kezdek. Emellett nemrégiben elkezdtem esténként összegzni a napomat. Az apró kellemetlenségek mint a rossz idő vagy egy nem túl sikeres vizsga könnyen elfeledtetik, hogy milyen szerencsés vagyok.

-Ha egy csoda folytán bármilyen megoldást választhatnál a pesszimizmusra, mi lenne az?

-Kiűzném az összes rossz gondolatot a fejemből!

-Meggyőződésem, hogy élete folyamán minden ember legalább egyszer eljut arra a felismerésre, hogy létezik Isten. Neked is volt ilyen momentum?

-Hat éves koromban halt meg a nagypapám, aki nagyon közel állt hozzám. Meg voltam róla győződve (és a mai napig ezt gondolom), hogy egyszer még találkozni fogunk a mennyben. Bízom benne, hogy ott van Isten mellett. Kell az embernek ez a mentsvár.

-Tettél már lépéseket afelé, hogy megtaláld vagy megismerd Istent?

-Jártam hittanra és egy időben templomba is rendszeresen. Az esti imákat máig kiegészítem a saját, őszinte szavaimmal és olyasmikben kérem Isten segítségét, amik túlmutatnak a képességeimen.

-Ha „választhatnál” magadnak Istent, ő milyen tulajdonságokkal rendelkezne?

-Fizikailag sosem képzeltem el. Nem tudom, hogy van-e például arca. De szerintem mindannyiunk fejébe belelát és beleszólása van a sorsunkba. De hogy be akar-e avatkozni, azt nem tudom. Ha választhatnék, olyan Istent szeretnék, aki azoknak sem fordít hátat, akik csak a bajban kiáltanak hozzá.

-Ha kiderülne, hogy közel kerülhetsz ehhez az Istenhez, szeretnél?

-Ha tényleg válaszolna nekem, akkor szívesen beszélgetnék vele, mert nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen is ő valójában. Például, hogy mennyi idős… Megkérdezném tőle azt is, hogy ott vannak-e vele a szeretteim. Remélem, hogy igen!

-Ha bármit kérhetnél tőle, mi lenne az?

-Arra kérném őt, tegye lehetővé, hogy minden ember hosszú, boldog életet éltessen szeretetben. És természetesen azt, hogy mutassa meg nekünk az oda vezető utat.

Morovics Erika

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Friss híreink

Te is mindig fáradtan ébredsz?

Gondoltál már arra, hogy nem az alvás mennyisége a...

Hogyan biztosíthatjuk szivattyúrendszereink hosszú távú hatékonyságát?

Gondolt már arra, milyen költséges lehet, ha egy medence...

Hőlégballonozás: a céges rendezvények új dimenziója

Sok vállalat számára kihívást jelent olyan programokat találni, amik...

Megszületett Ungvári Miklós és Demeter Dóra gyermeke

Örömteli hírt osztott meg vasárnap Ungvári Miklós olimpiai ezüstérmes...

A Lifemed várólista nélküli, új és megújuló szolgáltatásai

Pacemaker ambulancia Szakrendelésünk a pacemakerrel és ICD-vel élők számára nyújt...