Ez a történet, melyet az élet írt. Bárhol, bármikor, bármelyikünkkel megtörténhet. És az esetek többségében nem végződik jól. Kivétel ez…
Nem vagyunk már mai gyerekek. Szeretünk focizni, és tartjuk: a mozgás egyenlő egészség! 50-en túl vagyok, és nem éltem példásan egészséges életmódot, de próbáltam magam sporttal, sok mozgással jó kondiban tartani. Ez a kedd esti foci a barátokkal is ugyanúgy kezdődött, mint máskor. A végén viszont számomra egy új élet lehetőségét kínálta fel a Sors. Mint utólag kiderült a szívem már nem a régi, koszorúér szűkületet állapítottak meg, és a ketyegő úgy gondolta, ezen a sportos estén áll meg, minden előzmény és jelzés nélkül. Az ezt követő eseményeket csak a barátok elmondásából tudom leírni, innentől már semmire nem emlékeztem.
Nagy szerencsémre Dr. Resli István háziorvos is a csapatban játszik, aki azonnal felismerve a helyzet súlyosságát késlekedés nélkül elkezdte az életmentő szívmasszázst. Katona Ferenc is végig ott volt mellettem és segített a befúvásban is, valaki a mentőknek telefonált, volt, aki átvette kis időre a komoly erőfeszítést igénylő szívmasszázst. Csapattársaim pillanatok alatt életmentő team-é alakultak, és eredményesen tartották bennem a „lelket’’. A gyorsan kiérkező mentővel szakmailag magas szintű stáb érkezett: Bugyi Gergely mentőtiszt, Horváth László ápoló és Mérész Ferenc gk.-vezető személyében. Megállapították a szívmegállást és defibrillátorral másodszorra sikerült beindítani a „motort”. Stabilizálták az állapotomat, majd átszállítottak a szolnoki Hetényi kórházba, ahol azonnal megműtöttek. Hála a műtétben résztvevő orvosoknak, asszisztenseknek, azóta is jól érzem magam.
Gondolom, ez egy szokványos mindennapi történet, amíg az emberrel nem saját magával esik meg, és lesz ettől nagyon különleges. Gyógyulgattam, és terveztem miként tudom majd megköszönni mindazoknak, akiktől gyakorlatilag a második élet lehetőségét kaptam. Ekkor olvastam egy ceglédi újságban, hogy a portaszolgálat már meg is kapta a kitüntetését. Na, de ez egy csapatmunka volt, élükön Dr. Resli Istvánnal és a mentősökkel!
Ráadásul csúnya pletykák is szárnyra kaptak az iskolában, amik nemhogy a valóságot nem adták vissza, hanem még rosszindulatúan le is járatták a barátaimat. Ezért is gondoltam egy ilyenfajta helyreigazító és megköszönő lehetőségre.
Még egyszer szeretném megköszönni Dr. Resli Istvánnak és mindenkinek, aki bármilyen módon segített, hogy újra a családom, a barátaim és ismerőseim közt lehetek. Megtisztelő, hogy együtt sportolhatok veletek, remélem még hosszú éveken át.
Köszönettel: Kovács Béla
