Hamarosan véget ér a Séfek séfe című gasztrovetélkedő a Tv2-őn. A döntőben tizennyolcról nyolc fősre olvadt mezőnyből szerdán esett ki egy ceglédi származású szakács, Szalisznyó Tibor. Tibi a kék csapat tagja volt Krausz Gábor séf vezetésével. A szimpatikus fiatalember látványos, vörös Kossuth-szakállával és fanyar humorával éppúgy kitűnt társai közül a verseny ideje alatt, mint finom ételeivel. A már Budapesten élő és dolgozó, de Cegléden felnőtt versenyző beszélgetésünkben elárulta, hogy a főzéssel célja az örömszerzés és azt is, hogy a konyhában a felesége a múzsája.
– Mivel foglalkozol civilben, mert a kiírás szerint politológus vagy?
– Civilben is szakács vagyok. Tinédzserkorom óta dolgozom konyhán, de mégis úgy alakult, hogy elvégeztem az ELTE-n a politológia szakot. Soha nem dolgoztam politológusként, de nagyon örülök, hogy elvégeztem az egyetemet, mert szélesítette a látásmódomat. Az igazi szerelem viszont a főzés maradt, úgyhogy az egyetem után azonnal főállású szakács lettem.
– Hogy jutott eszedbe, hogy indulj a főzőversenyen?
– A feleségem noszogatására indultam.
– Milyen tapasztalataid voltak a forgatás során? Mi volt a legnehezebb és a legemlékezetesebb pillanat?
– A forgatás nagyon kemény időszak volt. Teljesen más egy stúdióban, a szerkesztők által összeválogatott feladatokat teljesíteni, idegen csapattársakkal, mint a rendes konyhai rutin elvégzése. Meg kellett szoknunk a kamerákat, a főzés közbeni riportokat, úgy kellett csapatjátékosként teljesíteni, hogy nem ismertük egymás képességeit. Szerencsére gyorsan összeszoktunk, a lehetőségekhez képest gördülékenyen mentek a főzések, nagyon jó csapatba kerültem és egy jó séf keze alá dolgoztunk, aztán jöttek az eredmények is. A legemlékezetesebb pillanat sajnos negatív volt. Volt egy kelkáposzta főzelékem, ami nagyon keserűre sikerült, és nagyon rezgett a léc. Akkor egy életre megtanultam, hogy a külső szép zöld levelekkel semmi mást nem lehet kezdeni,csak a nyulaknak adni.
– Mit jelent számodra a főzés?
– A főzés a hobbim, a munkám, az életem. Az időm nagy részét ez tölti ki. A célom vele az örömszerzés, hogy aki eszik a főztömből, mindig emlékezzen rá, hogy milyen jó volt. Legjobban a feleségemnek szeretek főzni. Ő a múzsám és ő az új ételeim első kóstolója is. Remélem nagyon sokáig így is fog ez maradni.
– Cegléden gyerekkorodban mi volt a kedvenc ételed?
– Gyerekkoromban édesanyám töltött káposztája volt a kedvencem. A mai napig szinte minden családi ünnepen ez az egyik legnépszerűbb fogás. A csülkös bablevest is nagyon szeretem.
– Szurkoltunk neked sokan Ceglédről…
– Szurkoljatok tovább a kék csapatnak, van miért 
