Az iskolánkban régebben egy tanévben 4 sulibuli is volt: szüreti, Mikulás-napi, farsangi és húsvéti buli. A gyerekek kívánsága teljesült, amikor újra lehetőségük kínálkozott egy kis szórakozásra.
Mindenkit mozgósítottunk, hogy a diákok jól érezzék magukat. A szülők isteni süteményeket, mutatós szendvicseket készítettek. A kollégák magukra vállalták a DJ, a játékfelelős, a büfés, a „gyermekmegőrző” szerepet, de a táncból sem maradtak ki. A szervezésben a DÖK tagjai is nagy segítséget nyújtottak. Mi mindenre jó a közösségi szolgálat? Az iskola volt tanulói működtették a ruhatárat.
Mikor már nagyon kimelegedtünk a táncban, akkor pár percre megálltunk, és egy megható jelenet részesei lehettünk. Két szülinaposunk is volt, akiknek elénekeltünk egy szülinapi dalt, de nem gyertyák, hanem stílusosan, a mobiltelefonjaink fényénél. Még véget sem ért a parti, mikor már azt kérdezgették a gyerekek, hogy mikor lesz újra.
Addig is néhány diákot idéznék:
„Sokat táncoltunk, énekeltünk, játszottunk.” „A hangulata tetszett a zenékkel és a fényekkel együtt.”
„A lufitánc volt a legizgalmasabb.” „Szerintem mindenki jól érezte magát.”
„Nagyon tetszett, mert amikor megérkeztünk, a bulit játékokkal indították, megteremtve ezzel a hangulatot, így könnyen felszabadult mindenki. Táncoltunk, jó zenék voltak, és a szervezés is tökéletes volt (pl. ruhatár, biztonsági őrök, fény).”
„Nagyon jó buli volt a vetélkedők, a finom sütik, a pizzák és a tánc miatt.”
„Köszönjük Zoli bácsinak a zenéket, Magdi néninek a játékokat.” „A táncverseny miatt legközelebb is eljövök.”
Végül a közösségi oldalról egy aznapi bejegyzés:
„Köszönjük ezt a csodálatos délutánt! ♥ 🙂
Szűcs Zita, DÖK vezető pedagógus
